Magát a sértő szót korábban már ismeretlen kezek leszedték, aztán hosszú totojázás után kicserélték a teljes szövegrészt is.
Úgy kezdődött, hogy az Úr 1975-ik évében felavatták a kolozsvári Szabók bástyája előtt a Baba Novac nevű szerb zsoldosvezér szobrát, aki Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem szolgálatában élt és halt. Feliratot is illesztettek a talapzatra, amely imigyen szólt:
Megjegyezzük, hogy mindez a Ceaușescu-diktatúra idején történt.

Így néz ki az újrafeliratozott szobor messzebbről.
Aztán telt-múlt az idő, megbukott a kommunista rezsim, kitört a demokrácia Romániában és úgy alakult, hogy a kincses város polgármestere egy magyarfaló mélyromán, bizonyos Gheorghe Funar lett. Aki azt gondolta, hogy a Baba Novac-szobor talapzatán levő komcsi felirat elhazudja az igazságot, ezért szépen lecseréltette. Ja, (nem véletlenül) a városi tanács hozzájárulása nélkül. Mint egy igazi igazságosztó. Így került oda a következő mondat:
Persze, hogy nem a svédek ölték meg, de nem is a magyarok, amúgy ömlesztve (ezt még egyes román szakemberek is elismerték). És hát a felirat kihelyezését követően a városban élő vagy épp arra járó magyarok elég rosszul érez(hett)ék magukat a „magyarbarát” polgi megbélyegző felirata láttán. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tiltakozott is 2013-ban a felirat kapcsán, de teljesen hiába. Körülbelül ekkor történt, hogy ismeretlen tettesek a saját kezükbe ragadták a kezdeményezés vésőjét és leszedték az „unguri” szót. A polgármesteri hivatal visszatette. Az ismeretlen tettesek (ugyanazok, mások, nem tudni) megint leszedték.

És íme, maga az új felirat, közelebbről.
És aztán úgy is maradt a felirat, csonkán, egészen mostanáig. Idén márciusban az RMDSZ kezdeményezésére megszületett a nehéz döntés: felújítják a szobrot és egyúttal módosítják a feliratot.
Nos, kérjük tisztelettel, megtörtént. (Nyilván nem volt ünnepélyes szoborfelirat-cserélő ünnepség, ezért az ember akkor veszi észre a változást, ha éppen arra sétál és ráesik a pillantása a szoborra.) Aki a Szabók bástyája környékén jár, mostantól ezzel a felirattal találkozhat a szobortalapzaton:
Végre pont kerül egy évtizedes hercehurca végére. És jól van ez így, már ha komolyan vesszük a magyar–román barátságot.
Fotók: Szántai János.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.