// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Na, kik azok, akiknek a nyugdíja a hatszorosa annak, amennyit a befizetett járulék után érdemelnének?

// HIRDETÉS

Közzétette a nyugdíjpénztár a különleges illetmények összegét.

Van néhány olyan csoport Romániában, amelynek tagjai igencsak kivételezettek. Mondhatni, a tenyerén hordozza őket az állam.

Jobban mondva mi hordozzuk a tenyerünkön őket, hiszen az állam a mi adónkból és járulékainkból tartja őket fejedelmi módon.

A különleges nyugdíjak haszonélvezőiről van szó, akik jóval nagyobb öregségi juttatást kapnak, mint amennyit az általuk befizetett járulékok alapján megérdemelnének.

Hogy miért? Hát mert az éppen hatalmon levő pártok így próbálták az érintett, befolyásos csoportok tagjait a lekötelezettjüké tenni.

A legjobban a bírák és ügyészek járnak ezzel a rendszerrel. Az Országos Nyugdíjpénztár által közzétett, májusra vonatkozó statisztikák szerint a talárosok a hatszorosát kapják annak az összegnek, ami akkor járna nekik, ha csak az általuk befizetett járulék alapján számítanák ki a nyugdíjukat.

Konkrétan a 4088 érintett átlagosan 19 039 lej nyugdíjat kapott májusban, ami jócskán meghaladja azt a 3198 lejt, ami a nyugdíjalapba történt befizetéseik nyomán járna nekik.

Hogy miért van ez így? A politikum természetesen nem a nyugdíjas bírák és ügyészek kegyeit keresi, hanem az aktívakét. Arra számjt ugyanis, hogy ha biztosítja számukra a tisztes öregkor megalapozásához szükséges nyugdíja, akkor kesztyűs kézzel bánnak majd a politikusokkal.

Ezért lehet az, hogy a többi érintett kategóriához tartozó jogosultak „csupán” a kétszeresé-háromszorosát kapják annak a nyugdíjnak, amelyre a befizetések alapján jogosultak lennének.

Ők többek között a volt diplomaták, parlamenti képviselők és szenátorok, a polgári pilóták, bírósági írnokok és számvevőszéki tagok.

A volt bírák és ügyészek különleges nyugdíja egyébként mesés ütemben nőtt: 2016-ban még csak 9403 lej volt átlagosan, ami akkor a négyszerese volt annak az összegnek, amelyre a járulék alapján jogosultak lettek volna.

Ez alapján nem nehéz kiszámolni, hogy az összeg négy év alatt 102,51 százalékkal nőtt.

Az átlagos nyugdíj összege amúgy 1379 lej, ez közel 200 lejjel nőtt tavaly május óta, amikor 1187 lej volt.

Hiába na, jól kell pályát választani.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS