// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Miután leküzdötte a koronavírust, vérplazmát akart adni egy román fiatal, de nem várt akadályokba ütközött

// HIRDETÉS

Az eset jobb belátásra bírta az egészségügyi minisztériumot, és egyszerűsítenek a donáción.

Egy Târgoviștén élő fiatal férfi a hétvégén a Facebookon osztotta meg történetét, miszerint sikeresen leküzdötte a koronavírust, de azzal a bürokráciával már nem birkózott meg, amit az önkéntes vérplazma-donorok elé gördítenek a román hatóságok. Mivel rendszeresen szokott vért adni, első gondolata a felépülés után az volt, hogy megosztja védettségét más betegekkel, hiszen hallott arról, hogy a fertőzésből kigyógyult emberek vérében található ellenanyagszint segíti mások felépülését.

Nem várt akadályokba ütközött: egyrészt Bukarestbe küldték vért adni (természetesen önköltségen), másrészt két negatív koronavírus-teszthez kötötték a donációt (természetesen ezt is önköltségen kellett volna elvégezze). Egy felépült személyt elviekben az újratesztelések eredményeinek függvényében nyilvánítják gyógyultnak, ha valakit kiengednek a kórházból, értelemszerűen az illető már nem fertőzött. De akkor miért van szükség még két negatív tesztre ahhoz, hogy vért adjanak? A román hatóságoknak érdekük, hogy minél többen adjanak vért, de a jelenlegi szabályozások nem bátorítják, hanem gátolják a vérplazma-donációt.

A fiatal férfi esetével a sajtó is foglalkozott, végül az egészségügyi minisztérium is belátta, hogy meg kell könnyíteni a donációt a gyógyult személyek számára. Már ezen a héten megvizsgálják, hogyan lehet a problémát megoldani, ami nem adminisztrációs kérdés, hanem orvosi – nyilatkozta a Digi 24-nek Andrei Baciu egészségügyi államtitkár arra utalva, hogy a donációt maximális komolysággal kezelik, feltételeit pedig tudományos alapokon dolgozta ki a hematológiai bizottság. Várhatóan arról döntenek, hogy megszüntetik a két negatív teszt kötelezettségét.

Jelenleg az országban 17 olyan vérközpont létezik, ahol a fertőzésből kigyógyult emberek vért adhatnak. Rendelkezniük kell egy kórházi zárnyilatkozattal, mely igazolja, hogy felépültek. Ugyanakkor a kórház elhagyásától a véradásig legalább három hétnek kell eltelnie. A szabályozás egyáltalán nem számol a tünetmentesekkel, akik nem szorultak kórházi ellátásra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS