Minden, amit tudni érdemes a gyermeknevelési támogatásról

Az egyik legtöbbet tárgyalt témakör a leendő szülők körében a gyermeknevelési szabadság és támogatás (GYES), amelynek kapcsán az érvényes tudnivalókról, a lehetséges támogatási formákról beszélgettünk Egyed Katalinnal, a Hargita megyei Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség osztályvezetőjével. 

Mi alapján számítják ki a GYES értékét és milyen speciális esetei vannak?   

A 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet értelmében gyermeknevelési támogatásban részesülhetnek és gyermekgondozási szabadságra jogosultak mindazok az anyák és apák, akiknek a gyermek születését megelőzően volt adózott jövedelmük. 

A GYES értéke a szülő adózott jövedelmétől függ. Ebbe a kategóriába tartozik minden jövedelem, ami önálló tevékenységből, bérből és fizetésből, illetve mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halgazdálkodási tevékenységből származik. Abban az esetben, ha a gyermek születését megelőző két évben, nem kötelezően egymást követő 12 hónap át volt a szülőnek adózott jövedelme, akkor ennek a 85 százalékát fogja kapni támogatásként. Az összeget minden jövedelemtípusra azonos módon számítják ki, nincs különbség munkavállaló és munkaadó között, tehát az összes adózott nettó jövedelem 85 százaléka a támogatás.  

Az alsó határ 1651 lej, a felső határ 8500 lej. 

A GYES-t az örökbefogadó szülők is igényelhetik, illetve azok is, akiknél családi elhelyezésben van a gyermek, valamint az a személy is, akik a gyermek törvényes képviselője lett. A gyermeknevelési támogatás azoknak is jár, akik a gyermek születéséig megszakítás nélkül folytatják iskolai vagy egyetemi tanulmányaikat.   

Milyen iratokra van szükség a GYES igényléséhez, és hol kell benyújtani ezeket?  

A szükséges iratcsomót a helyi önkormányzat szociális osztályán kell benyújtani, ami a következő dokumentumokat kell tartalmazza: 

• • Típuskérvény,
  • A szülők személyi igazolványának másolata,
  • A gyermek keresztlevele,
  • Házassági levél - ha van,
  • A kérvényező munkáltatója által kiadott igazolás a havi nettó jövedelemről,
  • A másik szülő munkahelyi igazolása,
  • Bankszámlakivonat - ha a kérvényező bankkártyára szeretné kapni a támogatás.

Mik a feltételei a munkába való visszatérést ösztönző támogatásnak, kik részesülhetnek belőle? 

A szülő dönthet úgy is, hogy korábban visszatér a munkaerőpiacra, mint ahogy lejárna a rendes gyermeknevelési szabadság. A korábbi visszatérésre vonatkozó támogatást bármikor igényelheti bármelyik szülő, amennyiben egy hónapot volt gyermeknevelési szabadságon. Sok kérelmezőnek nincs tudomása arról, hogy az apák is kérelmezhetik, ha voltak legalább egy hónap gyereknevelési szabadságon. Az igénylést 30 munkanapon belül kell benyújtani a munkaadónál.  

Az a szülő, aki a gyermek hat hónapos kora, illetve fogyatékkal élő gyermek esetében annak egy éves kora előtt visszatér dolgozni, havonta 1500 lejes támogatásban részesül a gyermek 2, illetve 3 éves koráig.  

Amennyiben a gyermek féléves kora után, illetve a fogyatékkal élő gyermek esetében az egy éves kor után tér vissza dolgozni a szülő, úgy egységesen 650 lej támogatásra jogosult a szülő a gyermek 3, illetve 4 éves koráig.  

Lényeges tudnivaló, hogy a legújabb jogszabályi módosítás értelmében nem szükséges visszamenni dolgozni 60 nappal a gyerek kétéves kora előtt, úgy is igényelhető ez az ösztönző. 

A szülőnek nem kötelező visszatérnie arra a munkahelyre, ahonnan gyermeknevelési szabadságra ment, és változtathat munkahelyet is e közben. Nagyon fontos, hogy bármilyen változás áll fenn, arról tájékoztatni kell a megyei ügynökséget.

Abban az esetben is igényelhető a támogatás, ha lejárt a gyermeknevelési szabadság, betöltötte a gyermek a két évet, és csak utána kezd dolgozni a szülő, vagy újonnan alkalmazzák. Ez esetben a fennmaradó időszakra megkaphatja a GYES-t a gyermek 3 éves koráig, vagy a fogyatékkal élő gyermek esetén annak 4 éves koráig.  

Huszonnégy nem egyenlő két tucat 

Egyed Katalin úgy tapasztalja, hogy sok szülő részinformációkkal rendelkezik, mivel elsősorban nem az illetékesek intézményekhez fordulnak, hanem informális csoportokból tájékozódnak. Ez azért probléma, mert minden eset egyedi, a támogatás összege is egy bizonyos skálán mozog. A helyi önkormányzatok szociális referenseihez kellene fordulni elsődleges információforrásként, de sajnos gyakori, hogy ott is összeállítanak nem megfelelő iratcsomókat a felkészületlenség miatt.

Az egyik leggyakrabban előforduló mulasztás, hogy nem kommunikálják időben a változásokat, vagy egyáltalán nem közlik a megyei intézményekkel, és amikor a szülő visszamegy dolgozni, akkor szimultán kapja a GYES-t és a fizetést. Ilyen esetben az illetéktelenül kapott összeget vissza kell fizetni.  

A félreértések egyike, hogy sok szülő értelmezése szerint a gyermeknevelési szabadság két év. Valójában a periódus a gyermek kétéves koráig tart, amiből 2 hónap az apáé. A félreértésből fakadóan nem megfelelő dátummal, vagy nem megfelelő dátumig van felfüggesztve a munkaszerződés, ezért nem tudják, hogy mikor is kell visszamenjenek dolgozni. 

Az egyik legnagyobb félreértés az apa hónapjai körül van. Az apák jelenleg két hónapot igényelhetnek, ami nem kötelező, de jogosultak rá. A két hónap nem ruházható át az anyára, így ha nem igényli az apa, akkor nyilatkozatban kell jeleznie, hogy nem szeretne élni a lehetőséggel. Ez esetben a két hónap támogatástól elesik a család. Az igénylés esetében ugyanaz az eljárás, mint az anya esetében.  

Ha az apának nem volt adózott jövedelme a gyermek születését megelőző két évben 12 hónapig, akkor az anya maradhat gyereknevelésen a gyermek kétéves koráig. Abban az esetben, ha a gyermekek egymás után születnek, az apa hónapjai összeadódnak.  

Az ösztönzőről azt is tudni érdemes, hogy nem függesztik fel, ha a jogosult betegszabadságon van, csak akkor, ha újabb terheséggel van betegszabadságon.  

- von mérleget Egyet Katalin, aki egy 10-es skálán, európai összehasonlításban egy erős 8-as, gyenge 9-es osztályzattal értékelné a romániai családtámogatási rendszert.