Bár az elmúlt másfél évben egyesek részéről gyakran elhangzott a vád a koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében meghozott korlátozó intézkedések miatt, hogy Romániában „egészségügyi diktatúrát” vezettek be, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy nem hogy diktatúra nincs, de Európában egyenesen itt a legszabadabb az élet a harmadik járványhullám után.

Sőt a világban sem nagyon van olyan ország, ahol szabadabb lenne az élet.

Mindezt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának hatfős kutatócsoportja mutatta ki a brit The Economist című magazin munkatársai által kidolgozott „normalitásindex” alapján.

Ezt nyolc tényező alapján számítják ki, amelyek azt mutatják, milyen mértékben tért vissza az élet a 2019-es szintre, ami 100 százaléknak felel meg.

Ezek a következők:

• a tömegközlekedés kihasználtsági foka a nagyvárosokban
• a forgalom állapota ezekben a városokban
• a bel- és külföldi repülőjáratok száma
• a lakáson kívül töltött idő hossza
• a mozik bevételei
• a sportesemények közönségének száma
• az üzletek látogatottsága
• az irodahelyiségek kihasználtsági szintje.

Nos, a BBTE kutatói szerint például Romániában

a moziba járási kedv még nőtt is a járvány előtti szinthez képest.

Ennek nyomán az ország normalitásindexe 85,4 százalékos, vagyis ekkora mértékben sikerült visszatérni a pandémia előtti időszak viszonyaihoz.

Bár persze a világ több országából nincsenek adatok – mint Észak-Afrika néhány országa, Irak, Irán vagy Afganisztán -, azért az adatok mégis beszédesek.

Románia mögött a második helyen Nigéria áll 85,2 százalékos indexszel, míg a harmadikon Egyiptom 81,62-vel.

A sorban következő Pakisztánban és Mexikóban egyaránt 81,27 az index.

Európában az úgynevezett zöld zónában még két ország van Románián kívül:

Ausztria 80,6, a dobogó harmadik fokán pedig Magyarország 79,9 százalékkal.

Spanyolország 67,15, Portugália 63,88, Franciaország 72,71, Nagy-Britannia 65,84, Hollandia 71, Németország 72,96, Svájc 72,4, Olaszország pedig 69,22 százalékon áll.

Az Egyesült Államokban 77,73, Kanadában 65,41, Oroszországban 63,2, Kínában 79,8 százalékos az index, míg Indiában, ahol a delta variáns megjelent, csupán 53,87.

A legszigorúbb Malajziában az élet: ott csupán 27,93 százalékos az index, Vietnamban 37,19, Indonéziában 43,03, Dél-Afrikában 48,27, Ausztráliában pedig 52,11.

Érdekesség, hogy tavaly május elején Romániában – a szigorú lezárások idején –

csupán 27,6 százalékos volt az index, majd május végére ez feljött 45,7-re.

Tavaly ősszel, a második hullámban ismét lecsökkent 43-ra.

Az is nagyon érdekes, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idejében Romániában a lakáson kívül töltött idő a 80,6 százaléka volt a 2019-esnek – vagyis a legszigorúbb korlátozások idején, amikor csak igazolással lehetett még bevásárolni is menni, csupán kevesebb mint 20 százalékos volt a csökkenés.

2020 szeptemberében pedig még több időt töltöttek kint, mint 2019-ben, így ebben a kategóriában az index 112 százalékos.

A harmadik hullám idején 98,6 százalékos volt a közlekedés kihasználtsága, a boltoké 71, akárcsak az irodáké.

A moziké viszont – lévén többségüket bezárták – csupán 0,6, a nézők nélkül megrendezett sportmérkőzéseké pedig értelemszerűen 0.

A szakemberek azért annyira nem örülnek az adatoknak. Hiszen rendben van, hogy lazítottak, de sajnos az oltási kampány ezzel párhuzamosan befulladt, mert sokan úgy érezték: ha már csökkent a járvány intenzitása, nem is kell felvenni azt az oltást.

Csakhogy most úgy következik a sokkal fertőzőbb indiai variáns okozta negyedik hullám, hogy itt a legkevesebb a korlátozás, viszont az átoltottság a legalacsonyabbak között van.