Egyesek mentegetnék a xenofóbiát, az UEFA pedig füle botját sem mozdítja.
A cikk eredetileg a covasnamedia.ro portálon jelent meg, Fotbal bărbătesc, scandări xenofobe (Férfias futball, xenofób skandálások) címmel.
Gică Popescu, az egykori nagy futballista úgy gondolja, hogy a férfiasság mentségül szolgálhat némely bunkók idegengyűlölő skandálására, akik a „bozgorokat” kitessékelnék az országból nagyjából az összes stadionban, ahol a Sepsi OSK játszik. Egy olyan csapat, amely ellenszenves sok törzsökös román számára, annak ellenére, hogy igazi román edzője van, a csapat 90 százaléka pedig románokból, afrikaiakból, portugálokból és másokból áll. A Diószegi László által finanszírozott együttesnek nagyon kevés magyar tagja van.
Hogyan értelmezzük például a konstancaiak xenofób rigmusait, hogy csak a legutóbbi hasonló esetre utaljunk? Elegendő műveletlen, civilizálatlan, világot nem járt tuskóknak nevezni őket, akik bezárkóztak a saját világukba, amelybe még a törökök vagy az ukránok sem férnek bele, nemhogy az erdélyi magyarok?! Nem hiszem, hogy elegendő. Az a példa pedig, amit Gică Popescu mutat, aki felmenti a konstancai ultrákat alávaló viselkedésük miatt, romboló és veszélyes nem a „büdös bozgorok” és „büdös moldvaiak” vagy „büdös konstancaiak” közötti – hanem az emberek közötti békés együttélésre nézve.
és tessék, jön a „nagy” Gică Popescu, hogy tudomásunkra hozza: a Sepsi játékosainak panaszai és tiltakozásai „a férfiasság lehető legnagyobb hiányát mutatja egy sportoló részéről”. Tehát ha nem tűröd „férfiasan” a műveletlen bunkók szidalmait, akkor nincs mit keresned az „elsőosztályú” futballban.
Így lenne? Mindez a „férfiasságra” lenne visszavezethető? Én inkább azt hiszem, hogy Popescu közvetlenül érdekelt abban, hogy a klub, amely jó barátjának, Haginak a szívügye, ne kapjon kemény szankciókat az UEFA-tól. Nyugodj meg, bátyám, az UEFA válaszolt a sepsiszentgyörgyi klub panaszára: „az UEFA jogi szerveinek nincs hatáskörük arra, hogy beleavatkozzanak az ilyen jellegű ügyekbe”.
„Nem vagyunk magyarok, nem vagyunk románok, nem vagyunk törökök. Emberek vagyunk”, mondja Hadnagy Attila, a Sepsi OSK klubigazgatója. Hallottad ezeket a szavakat, bátyám, a nagy futballkluboknál, ahol játszottál? Meg vagyok győződve, hogy igen. És akkor?!
És akkor ezzel maradunk: a hiányzó emberséggel, némi nevetséges büntetéssel a Profi Labdarúgó Liga (LPF) részéről a konstancai klubnak és a két edzőnek, és a mindennapi futballéletünk „férfiasságra” vonatkozó értékítéleteivel. Mert ez nemcsak a sepsiszentgyörgyi klubbal történik meg, nemcsak azt ordibálják, hogy „kifelé a magyarokkal az országból”, a futballvilág különböző színezetű idegengyűlölői rásütik a billogot a „cigányokra” is, émelygés környékez a lelátókon egy Steaua–Rapid mérkőzésen is, például.
Engem azonban az émelygésnek egy másfajta, összetettebb formája fog el: az, amikor arra gondolok, nagyon valószínű, hogy a román első ligába bejut a „nagy” csíkszeredai klub is. Na akkor lesz csak nyüzsgés a Liga I. fegyelmi bizottságaiban!
Akárhogy is, a Sepsi futballistái a FC Argeșsel játszott meccs előtt a tiltakozás egy szokatlan formájával álltak elő: „21 másodperc a 21. századért”.
mert őt a fociban csak a kemény, férfias karakterek érdeklik. Nincs neki dolga holmi „gyenge” székelyföldieknek a tiltakozásával! Tudhat ő valamit, nem hiába „játszott” egy ideig a börtönben.
Kár, hogy a mieink elvesztették a meccset az Argeșsel. Ha így folytatják, igazat kell adnom Gică Popescunak: a férfias futballnak nincs köze az egyes műveletlen bunkók xenofób skandálásai miatti izgalmakhoz.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.