// 2026. október 9., péntek // Dénes

Mennyire reális a koronavírus-járvány áldozatainak száma Romániában?

// HIRDETÉS

A kérdésre nehéz választ találni, de legalább már nyíltan beszélnek róla.

Március 22-én jelent meg az első, a koronavírus-járványnak tulajdonított haláleset híre Romániában. Az áldozat egy 67 éves, a rák végső stádiumában lévő férfi volt. Már akkor felmerült, hogy az elhunyt sajnos akkor is meghalt volna, ha nem kapja el a koronavírus-fertőzést, ezért nem kellene a koronavírus áldozatának nevezni. A nyilvántartott áldozatok száma azóta 841-re nőtt (május 5-i délutáni adat) – többnyire olyan személyekről van szó, akiknek az állapotát több betegség is súlyosbította –, ez idő alatt mégsem sikerült tisztázni ezt a fontos kérdést.

Horaţiu Moldovan egészségügyi államtitkár nemrég az egyik hírcsatornán arról beszélt, hogy a Covid-19 áldozatainak mérlege nem tükrözi pontosan a valóságot, ezért bármennyire nehéz is, a közegészségügyi igazgatóságoknak

újra kellene számolniuk az egyes megyék halálos eseteit.

A szaktárca államtitkára szerint az esetek 80 százalékában olyan elhunytakról van szó, akik más betegségekbe haltak bele. Akit rákosként, vesebetegként, vagy szívelégtelenségben, májcirrózisban szenvedő súlyos betegként kezelnek, fokozatosan gyengül az immunrendszerük, amit súlyosbít az előrehaladott életkor. Ha megjelenik egy járvány, ők könnyen elkapják a betegséget, ettől függetlenül az alapbetegség a halál valódi oka. Az ilyen esetek gyakorisága nagyon fontos, és bár jelenleg nincsenek pontos statisztikáink, így is elmondható, hogy nagyon sok olyan áldozatról beszélünk, akik nem a Covid-19-be haltak bele, nyilatkozta Moldovan.

Felmerült tehát annak a lehetősége, hogy Romániában is különválasszák a halálos betegségben is szenvedő elhunytakat, akiket a koronavírus-járvány áldozataiként tartanak számon, azoktól, akiket tényleg a Covid-19 vitt el.

Németországban egyébként a két számot külön kezelik, ezért olyan alacsonyak az elhalálozási statisztikáik

– példálózik az államtitkár.

Kijelentéseire egyes szakértők vehemensen reagáltak, mint például Gelu Duminică szociológus, aki szerint a román társadalom nem mutat empátiát az öregekkel és a betegekkel szemben, miközben formálisan az egyenlőség elvét hirdeti. Az államtitkár által mondott különbségtétel a szociológus szerint egyet jelent azzal az elvvel, amit az ókori spártaiak követtek, amikor az öregeket és a betegeket egy szakadékba dobták. Mircea Kivu szociológus higgadtabban reagált a kérdésfelvetésre, szerinte

Románia jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait követi a Covid-19 halálos áldozatainak regisztrálásakor.

Feketén-fehéren az szerepel az ajánlásban, hogy azokat is a koronavírus-fertőzés áldozataként kell feltüntetni, akik valamilyen betegség végső stádiumában voltak. Kivu szerint morális értelemben is ez a helyes, hiszen a végső stádiumban lévő beteg is tovább élt volna, ha nem jön a koronavírus-járvány.

Az államtitkárt kedden újra megkérdezték, hogy valóban szükségesnek tartja az áldozatokról vezetett nyilvántartás felülvizsgálatát. Azt mondta, hogy erre nem feltétlenül van szükség,

ő nem vonta kétségbe az áldozatok nyilvántartásának módját,

csak arra akart rávilágítani korábbi nyilatkozatával, hogy vannak áldozatok, akik nem feltétlenül a koronavírusba haltak bele.

Ahogy ebből is látszik, a kérdésről valószínűleg még egy jó ideig vitázni fognak a társadalomtudósok, a járványszakértők és a döntéshozók. És nem csak Romániában.

A WHO időközben arra biztatja az országokat, hogy visszamenőleg végezzenek el koronavírus-tesztet a tavaly év végi tüdőgyulladásos esetek biológiai mintáin, hogy pontosabb képet kaphassunk a járvány terjedéséről. Ez nyilván befolyásolná a fertőzöttek számát világszinten és Romániában is. Csakhogy az országban nem valószínű, hogy sok tüdőgyulladásban szenvedő pácienstől vettek mintát, vagy megőrizték ezeket laboratóriumi körülmények között, így ennek a kérésnek Románia aligha tud eleget tenni. Alexandru Rafila főmikrobiológus szerint nem kizárt, hogy vannak lefagyasztva minták, de neki nincs tudomása róla. Szerinte ez inkább azoknak az országoknak az esetében fontos, melyek Kína Wuhan régiójával kereskedtek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS