// 2026. október 31., szombat // Farkas

Mennyire reális a koronavírus-járvány áldozatainak száma Romániában?

// HIRDETÉS

A kérdésre nehéz választ találni, de legalább már nyíltan beszélnek róla.

Március 22-én jelent meg az első, a koronavírus-járványnak tulajdonított haláleset híre Romániában. Az áldozat egy 67 éves, a rák végső stádiumában lévő férfi volt. Már akkor felmerült, hogy az elhunyt sajnos akkor is meghalt volna, ha nem kapja el a koronavírus-fertőzést, ezért nem kellene a koronavírus áldozatának nevezni. A nyilvántartott áldozatok száma azóta 841-re nőtt (május 5-i délutáni adat) – többnyire olyan személyekről van szó, akiknek az állapotát több betegség is súlyosbította –, ez idő alatt mégsem sikerült tisztázni ezt a fontos kérdést.

Horaţiu Moldovan egészségügyi államtitkár nemrég az egyik hírcsatornán arról beszélt, hogy a Covid-19 áldozatainak mérlege nem tükrözi pontosan a valóságot, ezért bármennyire nehéz is, a közegészségügyi igazgatóságoknak

újra kellene számolniuk az egyes megyék halálos eseteit.

A szaktárca államtitkára szerint az esetek 80 százalékában olyan elhunytakról van szó, akik más betegségekbe haltak bele. Akit rákosként, vesebetegként, vagy szívelégtelenségben, májcirrózisban szenvedő súlyos betegként kezelnek, fokozatosan gyengül az immunrendszerük, amit súlyosbít az előrehaladott életkor. Ha megjelenik egy járvány, ők könnyen elkapják a betegséget, ettől függetlenül az alapbetegség a halál valódi oka. Az ilyen esetek gyakorisága nagyon fontos, és bár jelenleg nincsenek pontos statisztikáink, így is elmondható, hogy nagyon sok olyan áldozatról beszélünk, akik nem a Covid-19-be haltak bele, nyilatkozta Moldovan.

Felmerült tehát annak a lehetősége, hogy Romániában is különválasszák a halálos betegségben is szenvedő elhunytakat, akiket a koronavírus-járvány áldozataiként tartanak számon, azoktól, akiket tényleg a Covid-19 vitt el.

Németországban egyébként a két számot külön kezelik, ezért olyan alacsonyak az elhalálozási statisztikáik

– példálózik az államtitkár.

Kijelentéseire egyes szakértők vehemensen reagáltak, mint például Gelu Duminică szociológus, aki szerint a román társadalom nem mutat empátiát az öregekkel és a betegekkel szemben, miközben formálisan az egyenlőség elvét hirdeti. Az államtitkár által mondott különbségtétel a szociológus szerint egyet jelent azzal az elvvel, amit az ókori spártaiak követtek, amikor az öregeket és a betegeket egy szakadékba dobták. Mircea Kivu szociológus higgadtabban reagált a kérdésfelvetésre, szerinte

Románia jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait követi a Covid-19 halálos áldozatainak regisztrálásakor.

Feketén-fehéren az szerepel az ajánlásban, hogy azokat is a koronavírus-fertőzés áldozataként kell feltüntetni, akik valamilyen betegség végső stádiumában voltak. Kivu szerint morális értelemben is ez a helyes, hiszen a végső stádiumban lévő beteg is tovább élt volna, ha nem jön a koronavírus-járvány.

Az államtitkárt kedden újra megkérdezték, hogy valóban szükségesnek tartja az áldozatokról vezetett nyilvántartás felülvizsgálatát. Azt mondta, hogy erre nem feltétlenül van szükség,

ő nem vonta kétségbe az áldozatok nyilvántartásának módját,

csak arra akart rávilágítani korábbi nyilatkozatával, hogy vannak áldozatok, akik nem feltétlenül a koronavírusba haltak bele.

Ahogy ebből is látszik, a kérdésről valószínűleg még egy jó ideig vitázni fognak a társadalomtudósok, a járványszakértők és a döntéshozók. És nem csak Romániában.

A WHO időközben arra biztatja az országokat, hogy visszamenőleg végezzenek el koronavírus-tesztet a tavaly év végi tüdőgyulladásos esetek biológiai mintáin, hogy pontosabb képet kaphassunk a járvány terjedéséről. Ez nyilván befolyásolná a fertőzöttek számát világszinten és Romániában is. Csakhogy az országban nem valószínű, hogy sok tüdőgyulladásban szenvedő pácienstől vettek mintát, vagy megőrizték ezeket laboratóriumi körülmények között, így ennek a kérésnek Románia aligha tud eleget tenni. Alexandru Rafila főmikrobiológus szerint nem kizárt, hogy vannak lefagyasztva minták, de neki nincs tudomása róla. Szerinte ez inkább azoknak az országoknak az esetében fontos, melyek Kína Wuhan régiójával kereskedtek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS