// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Mennyire reális a koronavírus-járvány áldozatainak száma Romániában?

// HIRDETÉS

A kérdésre nehéz választ találni, de legalább már nyíltan beszélnek róla.

Március 22-én jelent meg az első, a koronavírus-járványnak tulajdonított haláleset híre Romániában. Az áldozat egy 67 éves, a rák végső stádiumában lévő férfi volt. Már akkor felmerült, hogy az elhunyt sajnos akkor is meghalt volna, ha nem kapja el a koronavírus-fertőzést, ezért nem kellene a koronavírus áldozatának nevezni. A nyilvántartott áldozatok száma azóta 841-re nőtt (május 5-i délutáni adat) – többnyire olyan személyekről van szó, akiknek az állapotát több betegség is súlyosbította –, ez idő alatt mégsem sikerült tisztázni ezt a fontos kérdést.

Horaţiu Moldovan egészségügyi államtitkár nemrég az egyik hírcsatornán arról beszélt, hogy a Covid-19 áldozatainak mérlege nem tükrözi pontosan a valóságot, ezért bármennyire nehéz is, a közegészségügyi igazgatóságoknak

újra kellene számolniuk az egyes megyék halálos eseteit.

A szaktárca államtitkára szerint az esetek 80 százalékában olyan elhunytakról van szó, akik más betegségekbe haltak bele. Akit rákosként, vesebetegként, vagy szívelégtelenségben, májcirrózisban szenvedő súlyos betegként kezelnek, fokozatosan gyengül az immunrendszerük, amit súlyosbít az előrehaladott életkor. Ha megjelenik egy járvány, ők könnyen elkapják a betegséget, ettől függetlenül az alapbetegség a halál valódi oka. Az ilyen esetek gyakorisága nagyon fontos, és bár jelenleg nincsenek pontos statisztikáink, így is elmondható, hogy nagyon sok olyan áldozatról beszélünk, akik nem a Covid-19-be haltak bele, nyilatkozta Moldovan.

Felmerült tehát annak a lehetősége, hogy Romániában is különválasszák a halálos betegségben is szenvedő elhunytakat, akiket a koronavírus-járvány áldozataiként tartanak számon, azoktól, akiket tényleg a Covid-19 vitt el.

Németországban egyébként a két számot külön kezelik, ezért olyan alacsonyak az elhalálozási statisztikáik

– példálózik az államtitkár.

Kijelentéseire egyes szakértők vehemensen reagáltak, mint például Gelu Duminică szociológus, aki szerint a román társadalom nem mutat empátiát az öregekkel és a betegekkel szemben, miközben formálisan az egyenlőség elvét hirdeti. Az államtitkár által mondott különbségtétel a szociológus szerint egyet jelent azzal az elvvel, amit az ókori spártaiak követtek, amikor az öregeket és a betegeket egy szakadékba dobták. Mircea Kivu szociológus higgadtabban reagált a kérdésfelvetésre, szerinte

Románia jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait követi a Covid-19 halálos áldozatainak regisztrálásakor.

Feketén-fehéren az szerepel az ajánlásban, hogy azokat is a koronavírus-fertőzés áldozataként kell feltüntetni, akik valamilyen betegség végső stádiumában voltak. Kivu szerint morális értelemben is ez a helyes, hiszen a végső stádiumban lévő beteg is tovább élt volna, ha nem jön a koronavírus-járvány.

Az államtitkárt kedden újra megkérdezték, hogy valóban szükségesnek tartja az áldozatokról vezetett nyilvántartás felülvizsgálatát. Azt mondta, hogy erre nem feltétlenül van szükség,

ő nem vonta kétségbe az áldozatok nyilvántartásának módját,

csak arra akart rávilágítani korábbi nyilatkozatával, hogy vannak áldozatok, akik nem feltétlenül a koronavírusba haltak bele.

Ahogy ebből is látszik, a kérdésről valószínűleg még egy jó ideig vitázni fognak a társadalomtudósok, a járványszakértők és a döntéshozók. És nem csak Romániában.

A WHO időközben arra biztatja az országokat, hogy visszamenőleg végezzenek el koronavírus-tesztet a tavaly év végi tüdőgyulladásos esetek biológiai mintáin, hogy pontosabb képet kaphassunk a járvány terjedéséről. Ez nyilván befolyásolná a fertőzöttek számát világszinten és Romániában is. Csakhogy az országban nem valószínű, hogy sok tüdőgyulladásban szenvedő pácienstől vettek mintát, vagy megőrizték ezeket laboratóriumi körülmények között, így ennek a kérésnek Románia aligha tud eleget tenni. Alexandru Rafila főmikrobiológus szerint nem kizárt, hogy vannak lefagyasztva minták, de neki nincs tudomása róla. Szerinte ez inkább azoknak az országoknak az esetében fontos, melyek Kína Wuhan régiójával kereskedtek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS