// 2026. szeptember 13., vasárnap // Kornél

Mennyire reális a koronavírus-járvány áldozatainak száma Romániában?

// HIRDETÉS

A kérdésre nehéz választ találni, de legalább már nyíltan beszélnek róla.

Március 22-én jelent meg az első, a koronavírus-járványnak tulajdonított haláleset híre Romániában. Az áldozat egy 67 éves, a rák végső stádiumában lévő férfi volt. Már akkor felmerült, hogy az elhunyt sajnos akkor is meghalt volna, ha nem kapja el a koronavírus-fertőzést, ezért nem kellene a koronavírus áldozatának nevezni. A nyilvántartott áldozatok száma azóta 841-re nőtt (május 5-i délutáni adat) – többnyire olyan személyekről van szó, akiknek az állapotát több betegség is súlyosbította –, ez idő alatt mégsem sikerült tisztázni ezt a fontos kérdést.

Horaţiu Moldovan egészségügyi államtitkár nemrég az egyik hírcsatornán arról beszélt, hogy a Covid-19 áldozatainak mérlege nem tükrözi pontosan a valóságot, ezért bármennyire nehéz is, a közegészségügyi igazgatóságoknak

újra kellene számolniuk az egyes megyék halálos eseteit.

A szaktárca államtitkára szerint az esetek 80 százalékában olyan elhunytakról van szó, akik más betegségekbe haltak bele. Akit rákosként, vesebetegként, vagy szívelégtelenségben, májcirrózisban szenvedő súlyos betegként kezelnek, fokozatosan gyengül az immunrendszerük, amit súlyosbít az előrehaladott életkor. Ha megjelenik egy járvány, ők könnyen elkapják a betegséget, ettől függetlenül az alapbetegség a halál valódi oka. Az ilyen esetek gyakorisága nagyon fontos, és bár jelenleg nincsenek pontos statisztikáink, így is elmondható, hogy nagyon sok olyan áldozatról beszélünk, akik nem a Covid-19-be haltak bele, nyilatkozta Moldovan.

Felmerült tehát annak a lehetősége, hogy Romániában is különválasszák a halálos betegségben is szenvedő elhunytakat, akiket a koronavírus-járvány áldozataiként tartanak számon, azoktól, akiket tényleg a Covid-19 vitt el.

Németországban egyébként a két számot külön kezelik, ezért olyan alacsonyak az elhalálozási statisztikáik

– példálózik az államtitkár.

Kijelentéseire egyes szakértők vehemensen reagáltak, mint például Gelu Duminică szociológus, aki szerint a román társadalom nem mutat empátiát az öregekkel és a betegekkel szemben, miközben formálisan az egyenlőség elvét hirdeti. Az államtitkár által mondott különbségtétel a szociológus szerint egyet jelent azzal az elvvel, amit az ókori spártaiak követtek, amikor az öregeket és a betegeket egy szakadékba dobták. Mircea Kivu szociológus higgadtabban reagált a kérdésfelvetésre, szerinte

Románia jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait követi a Covid-19 halálos áldozatainak regisztrálásakor.

Feketén-fehéren az szerepel az ajánlásban, hogy azokat is a koronavírus-fertőzés áldozataként kell feltüntetni, akik valamilyen betegség végső stádiumában voltak. Kivu szerint morális értelemben is ez a helyes, hiszen a végső stádiumban lévő beteg is tovább élt volna, ha nem jön a koronavírus-járvány.

Az államtitkárt kedden újra megkérdezték, hogy valóban szükségesnek tartja az áldozatokról vezetett nyilvántartás felülvizsgálatát. Azt mondta, hogy erre nem feltétlenül van szükség,

ő nem vonta kétségbe az áldozatok nyilvántartásának módját,

csak arra akart rávilágítani korábbi nyilatkozatával, hogy vannak áldozatok, akik nem feltétlenül a koronavírusba haltak bele.

Ahogy ebből is látszik, a kérdésről valószínűleg még egy jó ideig vitázni fognak a társadalomtudósok, a járványszakértők és a döntéshozók. És nem csak Romániában.

A WHO időközben arra biztatja az országokat, hogy visszamenőleg végezzenek el koronavírus-tesztet a tavaly év végi tüdőgyulladásos esetek biológiai mintáin, hogy pontosabb képet kaphassunk a járvány terjedéséről. Ez nyilván befolyásolná a fertőzöttek számát világszinten és Romániában is. Csakhogy az országban nem valószínű, hogy sok tüdőgyulladásban szenvedő pácienstől vettek mintát, vagy megőrizték ezeket laboratóriumi körülmények között, így ennek a kérésnek Románia aligha tud eleget tenni. Alexandru Rafila főmikrobiológus szerint nem kizárt, hogy vannak lefagyasztva minták, de neki nincs tudomása róla. Szerinte ez inkább azoknak az országoknak az esetében fontos, melyek Kína Wuhan régiójával kereskedtek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család
Krónika

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család

A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Főtér

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?
Krónika

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?

Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS