// 2026. október 20., kedd // Vendel

Menni vagy maradni? Pánikhangulat Kárpátalján

// HIRDETÉS

Egyelőre béke van, de nem tudni, meddig. Ukrajnai magyarokat kértünk, számoljanak be az ottani állapotokról, közhangulatról.

Autósorok a benzinkutaknál és a határokon, a katonai behívótól való félelem, a menekülés és a kivárás dilemmája – ezek határozzák meg a Kárpátalján élő magyarok közérzetét Oroszország ukrajnai invázióját követően. Az elmúlt években rengetegen elmentek a régióból, jellemzően Magyarországra, a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet, a kilátástalanság, illetve a fokozódó magyarellenes hangulat miatt, amit 2014 óta súlyosbított – különösen a fiatal férfiak esetében – a kelet-ukrajnai frontra való behívás réme.

A háború kitörése minderre rátett egy lapáttal: a „menni vagy maradni?” kérdése azonnali egzisztenciális kérdésként vetődik fel nagyon sokak számára – amíg még lehet. Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház alapítója szerint például a beregszászi társulat összes férfitagja megkapta már a katonai behívóját – a kárpátaljai társulat, amelynek előadása van ma este a budapesti Nemzetiben, alig jutott át a határon.

Kárpátalján ugyan béke van, de csak annyira, amennyire béke lehet egy megtámadott, háborús helyzetben lévő ország konkrét hadászati cselekmények által egyelőre nem érintett részében. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere közleményben ismertette a legfontosabb tudnivalókat. Ennek megfelelően:

Az oktatási és más jellegű intézmények a megszokott módon működnek (Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója azóta bejelentette, hogy az iskolákat távoktatási formára állítják át – szerk.);

Az EU országaival a határátkelők mindaddig nyitva maradnak, amíg a Legfelső Tanács nem szavazza meg azok lezárását a hadiállapot kihirdetése kapcsán. Mindemellett a határozat értelmében a sorkatonák és a tartalékos katonák számára megtiltják, hogy az illetékes hivatalok tudta nélkül módosítsák lakóhelyüket;

Dolgoznak továbbá azon is, hogy helyet találjanak az evakuáltak elhelyezésére.

Kárpátaljai ismerőseim, barátaim között vannak olyanok, akik már korábban a (legalábbis ideiglenes) elvándorlást választották – ők otthon maradt szeretteikért aggódhatnak. Egyik fiatal ismerősöm, Cs. D. Budapesten él, nem tudja, megkapta-e már a katonai behívóját. Folyamatosan kapja az információkat otthonról, bár nem könnyű tájékozódni, mert nagyon sok az álhír.

„Rengeteg a menekülő ember, mindenki informálódik, hogyan tud ő s a gyermeke kijutni az országból. A hadköteles magyarok rettenetesen aggódnak, joggal, hiszen bármikor megkaphatják a behívót. Eközben hatalmasak a sorok elsősorban a benzinkutaknál, ezért ott maximalizálták a benzin elvihető mennyiségét. Az emberek a bankok előtt is tolongnak, mert ki akarják venni a pénzüket. Az ukrán hrivnya váltási árfolyama elszállt, ami megint csak gond”

– vázolja a helyzetet.

Esélyesnek tartja, hogy lekapcsolják az internetet, úgyhogy néhány embernek, akit be kell majd fogadni, már most elküldte az adatait, mert utána már nem biztos, hogy sikerül. Mint mondja: van egy általános pánikhangulat, a boltok tele vannak vásárolni kívánó emberekkel:

„még nem a vészes kategória, azonban ez már csak órák kérdése.”

Vannak, akik – legalábbis egyelőre – az otthonmaradás mellett döntöttek. Shrek Tímea és Marcsák Gergely költő-író házaspár már csak azért sem távozik az országból, mert kisgyereküknek nincs útlevele, azt holnap szeretnék kérvényezni – „ha még lehet…”, teszi hozzá.

Beregszászon pánikhangulat uralkodik, az emberek megrohamozták a boltokat és benzinkutakat, az iskolákat, óvodákat kiürítették, sokan nekiindultak a határnak, de a határátkelők tele vannak – erősíti meg értesüléseinket Shrek Tímea. Úgy tudja, a katonai behívókat még nem kézbesítették. Arról, hogy ők mit terveznek, ezt mondja:

„Itthon vagyunk, nem tudjuk, mi most a legjobb megoldás. A kivárás mellett döntöttünk. Nincs értelme menekülni, és nincs is hova, mert rengetegen vannak a határon, holnapután sem érnénk át. Amíg itt nyugalom van és nem lőnek, addig nincs értelme menni sem…”

Kárpátalján még nyugalom van és még nem lőnek tehát. A következő napok, sőt órák döntőek lehetnek – ottani nemzettársaink számára is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS