Egyelőre béke van, de nem tudni, meddig. Ukrajnai magyarokat kértünk, számoljanak be az ottani állapotokról, közhangulatról.
Autósorok a benzinkutaknál és a határokon, a katonai behívótól való félelem, a menekülés és a kivárás dilemmája – ezek határozzák meg a Kárpátalján élő magyarok közérzetét Oroszország ukrajnai invázióját követően. Az elmúlt években rengetegen elmentek a régióból, jellemzően Magyarországra, a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet, a kilátástalanság, illetve a fokozódó magyarellenes hangulat miatt, amit 2014 óta súlyosbított – különösen a fiatal férfiak esetében – a kelet-ukrajnai frontra való behívás réme.
A háború kitörése minderre rátett egy lapáttal: a „menni vagy maradni?” kérdése azonnali egzisztenciális kérdésként vetődik fel nagyon sokak számára – amíg még lehet. Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház alapítója szerint például a beregszászi társulat összes férfitagja megkapta már a katonai behívóját – a kárpátaljai társulat, amelynek előadása van ma este a budapesti Nemzetiben, alig jutott át a határon.
Kárpátalján ugyan béke van, de csak annyira, amennyire béke lehet egy megtámadott, háborús helyzetben lévő ország konkrét hadászati cselekmények által egyelőre nem érintett részében. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere közleményben ismertette a legfontosabb tudnivalókat. Ennek megfelelően:
Az oktatási és más jellegű intézmények a megszokott módon működnek (Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója azóta bejelentette, hogy az iskolákat távoktatási formára állítják át – szerk.);
Az EU országaival a határátkelők mindaddig nyitva maradnak, amíg a Legfelső Tanács nem szavazza meg azok lezárását a hadiállapot kihirdetése kapcsán. Mindemellett a határozat értelmében a sorkatonák és a tartalékos katonák számára megtiltják, hogy az illetékes hivatalok tudta nélkül módosítsák lakóhelyüket;
Dolgoznak továbbá azon is, hogy helyet találjanak az evakuáltak elhelyezésére.
Kárpátaljai ismerőseim, barátaim között vannak olyanok, akik már korábban a (legalábbis ideiglenes) elvándorlást választották – ők otthon maradt szeretteikért aggódhatnak. Egyik fiatal ismerősöm, Cs. D. Budapesten él, nem tudja, megkapta-e már a katonai behívóját. Folyamatosan kapja az információkat otthonról, bár nem könnyű tájékozódni, mert nagyon sok az álhír.
– vázolja a helyzetet.
Esélyesnek tartja, hogy lekapcsolják az internetet, úgyhogy néhány embernek, akit be kell majd fogadni, már most elküldte az adatait, mert utána már nem biztos, hogy sikerül. Mint mondja: van egy általános pánikhangulat, a boltok tele vannak vásárolni kívánó emberekkel:
Vannak, akik – legalábbis egyelőre – az otthonmaradás mellett döntöttek. Shrek Tímea és Marcsák Gergely költő-író házaspár már csak azért sem távozik az országból, mert kisgyereküknek nincs útlevele, azt holnap szeretnék kérvényezni – „ha még lehet…”, teszi hozzá.
Beregszászon pánikhangulat uralkodik, az emberek megrohamozták a boltokat és benzinkutakat, az iskolákat, óvodákat kiürítették, sokan nekiindultak a határnak, de a határátkelők tele vannak – erősíti meg értesüléseinket Shrek Tímea. Úgy tudja, a katonai behívókat még nem kézbesítették. Arról, hogy ők mit terveznek, ezt mondja:
Kárpátalján még nyugalom van és még nem lőnek tehát. A következő napok, sőt órák döntőek lehetnek – ottani nemzettársaink számára is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.