// 2026. október 14., szerda // Helén

Menni vagy maradni? Pánikhangulat Kárpátalján

// HIRDETÉS

Egyelőre béke van, de nem tudni, meddig. Ukrajnai magyarokat kértünk, számoljanak be az ottani állapotokról, közhangulatról.

Autósorok a benzinkutaknál és a határokon, a katonai behívótól való félelem, a menekülés és a kivárás dilemmája – ezek határozzák meg a Kárpátalján élő magyarok közérzetét Oroszország ukrajnai invázióját követően. Az elmúlt években rengetegen elmentek a régióból, jellemzően Magyarországra, a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet, a kilátástalanság, illetve a fokozódó magyarellenes hangulat miatt, amit 2014 óta súlyosbított – különösen a fiatal férfiak esetében – a kelet-ukrajnai frontra való behívás réme.

A háború kitörése minderre rátett egy lapáttal: a „menni vagy maradni?” kérdése azonnali egzisztenciális kérdésként vetődik fel nagyon sokak számára – amíg még lehet. Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház alapítója szerint például a beregszászi társulat összes férfitagja megkapta már a katonai behívóját – a kárpátaljai társulat, amelynek előadása van ma este a budapesti Nemzetiben, alig jutott át a határon.

Kárpátalján ugyan béke van, de csak annyira, amennyire béke lehet egy megtámadott, háborús helyzetben lévő ország konkrét hadászati cselekmények által egyelőre nem érintett részében. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere közleményben ismertette a legfontosabb tudnivalókat. Ennek megfelelően:

Az oktatási és más jellegű intézmények a megszokott módon működnek (Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója azóta bejelentette, hogy az iskolákat távoktatási formára állítják át – szerk.);

Az EU országaival a határátkelők mindaddig nyitva maradnak, amíg a Legfelső Tanács nem szavazza meg azok lezárását a hadiállapot kihirdetése kapcsán. Mindemellett a határozat értelmében a sorkatonák és a tartalékos katonák számára megtiltják, hogy az illetékes hivatalok tudta nélkül módosítsák lakóhelyüket;

Dolgoznak továbbá azon is, hogy helyet találjanak az evakuáltak elhelyezésére.

Kárpátaljai ismerőseim, barátaim között vannak olyanok, akik már korábban a (legalábbis ideiglenes) elvándorlást választották – ők otthon maradt szeretteikért aggódhatnak. Egyik fiatal ismerősöm, Cs. D. Budapesten él, nem tudja, megkapta-e már a katonai behívóját. Folyamatosan kapja az információkat otthonról, bár nem könnyű tájékozódni, mert nagyon sok az álhír.

„Rengeteg a menekülő ember, mindenki informálódik, hogyan tud ő s a gyermeke kijutni az országból. A hadköteles magyarok rettenetesen aggódnak, joggal, hiszen bármikor megkaphatják a behívót. Eközben hatalmasak a sorok elsősorban a benzinkutaknál, ezért ott maximalizálták a benzin elvihető mennyiségét. Az emberek a bankok előtt is tolongnak, mert ki akarják venni a pénzüket. Az ukrán hrivnya váltási árfolyama elszállt, ami megint csak gond”

– vázolja a helyzetet.

Esélyesnek tartja, hogy lekapcsolják az internetet, úgyhogy néhány embernek, akit be kell majd fogadni, már most elküldte az adatait, mert utána már nem biztos, hogy sikerül. Mint mondja: van egy általános pánikhangulat, a boltok tele vannak vásárolni kívánó emberekkel:

„még nem a vészes kategória, azonban ez már csak órák kérdése.”

Vannak, akik – legalábbis egyelőre – az otthonmaradás mellett döntöttek. Shrek Tímea és Marcsák Gergely költő-író házaspár már csak azért sem távozik az országból, mert kisgyereküknek nincs útlevele, azt holnap szeretnék kérvényezni – „ha még lehet…”, teszi hozzá.

Beregszászon pánikhangulat uralkodik, az emberek megrohamozták a boltokat és benzinkutakat, az iskolákat, óvodákat kiürítették, sokan nekiindultak a határnak, de a határátkelők tele vannak – erősíti meg értesüléseinket Shrek Tímea. Úgy tudja, a katonai behívókat még nem kézbesítették. Arról, hogy ők mit terveznek, ezt mondja:

„Itthon vagyunk, nem tudjuk, mi most a legjobb megoldás. A kivárás mellett döntöttünk. Nincs értelme menekülni, és nincs is hova, mert rengetegen vannak a határon, holnapután sem érnénk át. Amíg itt nyugalom van és nem lőnek, addig nincs értelme menni sem…”

Kárpátalján még nyugalom van és még nem lőnek tehát. A következő napok, sőt órák döntőek lehetnek – ottani nemzettársaink számára is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS