// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Megvan valakinek Molière e-mail címe?

// HIRDETÉS

Egy temesvári színházi alkalmazott kitartóan keresi a szerzői jogdíjak miatt.

Olvastuk nemrég valahol, hogy az emberi butaság öt egyetemes törvénye közül az első, hogy mindig és szükségszerűen alábecsüljük az ostoba emberek számát, mert megtéveszt bennünket mások munkahelyi pozíciója. Ugyanis valamiért azt feltételezzük, hogy ha valaki olyan beosztásban van, mely némi műveltséget is megkövetel, az bizonyára művelt is. Márpedig ez nem egészen így van.

Jól példázza ezt a temesvári német színház művészeti titkárának esete, aki azáltal került a figyelem középpontjába, hogy kitartóan keresi a nagy francia drámaíró, Molière e-mail címét, hogy szerzői jogdíjakat tisztázzon vele. Azt hihetnénk, hogy ez biztosan valamilyen médiahack, mellyel egy előadást akarnak rendhagyó módon népszerűsíteni, de erre egyelőre semmi sem utal. Az e-mail címet kereső hölgy akkor sem kapcsolt, amikor a sajtó rákérdezett, ugyan mit akar a modern komédia megteremtőjétől. Sőt, azt remélte, hogy az újságíróktól megszerzi a 346 éve halott szerző elérhetőségét.

Nevetséges az eset, de meglepően jól szemlélteti azt, amit a kulturális minisztérium egyik államtitkára, Ion Ardeal Ieremia állít, miszerint komoly gondok vannak a korábban presztízzsel bíró temesvári német színháznál, és Nicolae Robu temesvári polgármester semmit sem tesz a helyzet megoldása érdekében. Jelenleg egy olyan személy igazgatja az intézményt, aki előtte egy csirkefarm, azelőtt pedig egy a harisnyagyár mérnöke volt, és aki nyilvánvalóan nem alkalmas egy kulturális intézmény vezetésére. Ioan Boldurean két év alatt inkompetens alkalmazottakkal töltötte meg a színházat, akik még csak a német nyelvet sem ismerik. Amióta átvette a vezetést, az eredetileg német nyelvű színház csak románul népszerűsíti az előadásait.

Egyhamar kevés az esély arra, hogy vezetőségi csere történjen az intézménynél, mivel jogvita áll fenn a korábbi igazgató és a városvezetés között a szervezeti struktúra kapcsán. Így továbbra is pozícióban maradnak a Molière e-mail címét kereső alkalmazottak, a közönség pedig addig is eldöntheti, sír vagy nevet a tragikomédián.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS