// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Megmenekült egy újabb talpalatnyi múlt: felújították a házsongárdi Bethlen-kriptát (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Az élet teréhez hozzátartozik a halál tere is. És ahogy az élet tud szép lenni, Kolozsvár legendás temetőjének eme szöglete is csodaszép lett.

Van, aki azért jár a kolozsvári Házsongárdi temetőbe, mert ott nyugszanak a szerettei, ott pihen a múltja. Akad, aki azért, mert amint végigsétál a jól kitaposott vagy éppen szinte járhatatlan utakon, ösvényeken, váratlanul szembemegy a magyar (és nem csak) történelem egy-egy sírhelynyi szeletével. Más meg egyszerűen azért, mert – azon túl, hogy a temető időről időre a gyász, a fájdalom helye is – a halál, az emlékezés e szent terében megnyugvásra lel, vagy ha tetszik, csendben jól érzi magát.

Ilyen alapon (is) érthető tehát, hogy az ember elkeseredik, ha a sírkövek, kripták, emlékoszlopok romlását, omlását látja. Illetve örül, ha az ellenkezőjének lehet tanúja. Ez utóbbi történt pénteken délelőtt, amikor megemlékezők tucatjai járultak a magyar kormány támogatásból felújított Bethlen-kripta elé.

A Házsongárd Alapítvány és remek humorérzékű nagyasszonya, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet előtt főhajtás a kifejtett munka okán. A szakemberek előtt szintén, akik megtették a dolgukat, építésztől a kétkezi munkásig. Csudaszép emlékhely előtt merenghet az arra járó a magyar arisztokrácia régi fényéről és a kommunista rendszer általi megfojtásáról.

A kripta belterében pedáns rendben sorakoznak a sírhelyek egymás mellett, alatt, fölött. Ha a belépő kicsit más nézőpontból figyel, akárha képtárat látna: a magyar arisztokrácia alakjainak képei sorakoznak a falakon, jó pár esetben konkrétan: megejtő az egyes sírfeliratok alá helyezett portrék szépsége.

Bethleni gróf Bethlen Béláné Gönczruszkai gróf Kornis Klára és Bethleni gróf Bethlen Béla portréja a kriptában.

Jól van ez így, polgártársak. És ha a jelenünkre, no meg a jövőnkre is ilyen féltő gonddal ügyelünk, akkor Erdély nem válik lassan merülő Atlantisszá. Ismétlem: ha...

(Közérdekű megjegyzés: aki meg szeretné tekinteni a kriptát, tudja, hogy kívülről bármikor megteheti, amikor a temető nyitva van, bemenni viszont nem lehet, csak szervezett séták alkalmával vagy előzetes egyeztetés alapján.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS