// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Még mindig vannak, akik nem bíznak az oltásban, de azért azok sincsenek kevesen, akik biztosan beadatják

// HIRDETÉS

Persze még mindig túlságosan sokan óvatoskodnak.

Még mindig igencsak megosztott a társadalom a koronavírus elleni oltás kérdésében: nagyjából ugyanannyian nem bíznak a vakcinákban, mint ahányan biztosan beadatnák maguknak.

Legalábbis ez derül ki az Avangarde közvélemény-kutató friss felméréséből.

Amely tényleg annyira friss, hogy még ropog: január 15. és 17. között készült, vagyis most, a hétvégén, 710 személy megkérdezésével, telefonon, a hibahatár 3,5 százalékos.

A kutatásból kiderül: a nagy többség aggasztónak tartja a járványt. 11 százalék válaszolta azt, hogy nagyon aggódik, míg 48 százalék azt, hogy aggódik a pandémia miatt.

A kérdezőbiztosok azt is firtatták, a válaszadók szerint meg kell-e nyitni az iskolákat, vagy sem.

Nos, mint kiderült, az emberek elsöprő többsége jelenlétioktatás-párti: 77 százalék határozott igennel válaszolt, és csak 16 százalék mondta azt, hogy nem.

(A többiek nem tudtak érdemi választ adni).

Még ennél is nagyobb az egyetértés abban, hogy Isten őrizzen meg egy újabb teljes karanténtól: 79 százalék hallani sem akar róla, és csupán 17 százalék tartaná jó ötletnek.

A továbbiakban aztán az oltási hajlandóságot vizsgálták, ezen a téren pedig már jóval megosztottabbak az emberek.

A válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát koronavírus ellen, 30 százalék válaszolt úgy, hogy biztosan nem, míg 27 százalék még bizonytalan.

Szerencsére azért legalább általában véve az oltáspártiak valamivel többen vannak.

37 százalék mondta azt, hogy támogatja az oltásokat, 24 százalék oltásellenes, míg 27 százalék még bizonytalan.

A felmérésben arra is rákérdeztek, mennyire bíznak az emberek a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságában.

Nos, itt a többség – 39 százalék – azt mondta, hogy inkább nem bízik az oltásokban, míg azt, hogy inkább bízik, csupán 37 százalék válaszolta.

Abban viszont ismét csak nagy az egyetértés, hogy jó, hogy a hadsereg bonyolítja az oltási folyamatot: 71 százalék ért egyet vele.

Nos, ahogy mondani szokás: innen szép felállni. Komoly és profi tájékoztatási kampány szükséges ahhoz, hogy meglegyen a társadalom immunizálásához szükséges 60-70 százalékos átoltottság.

Különben még hosszú-hosszú ideig maradnak a korlátozások.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS