// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Még mindig vannak, akik nem bíznak az oltásban, de azért azok sincsenek kevesen, akik biztosan beadatják

// HIRDETÉS

Persze még mindig túlságosan sokan óvatoskodnak.

Még mindig igencsak megosztott a társadalom a koronavírus elleni oltás kérdésében: nagyjából ugyanannyian nem bíznak a vakcinákban, mint ahányan biztosan beadatnák maguknak.

Legalábbis ez derül ki az Avangarde közvélemény-kutató friss felméréséből.

Amely tényleg annyira friss, hogy még ropog: január 15. és 17. között készült, vagyis most, a hétvégén, 710 személy megkérdezésével, telefonon, a hibahatár 3,5 százalékos.

A kutatásból kiderül: a nagy többség aggasztónak tartja a járványt. 11 százalék válaszolta azt, hogy nagyon aggódik, míg 48 százalék azt, hogy aggódik a pandémia miatt.

A kérdezőbiztosok azt is firtatták, a válaszadók szerint meg kell-e nyitni az iskolákat, vagy sem.

Nos, mint kiderült, az emberek elsöprő többsége jelenlétioktatás-párti: 77 százalék határozott igennel válaszolt, és csak 16 százalék mondta azt, hogy nem.

(A többiek nem tudtak érdemi választ adni).

Még ennél is nagyobb az egyetértés abban, hogy Isten őrizzen meg egy újabb teljes karanténtól: 79 százalék hallani sem akar róla, és csupán 17 százalék tartaná jó ötletnek.

A továbbiakban aztán az oltási hajlandóságot vizsgálták, ezen a téren pedig már jóval megosztottabbak az emberek.

A válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát koronavírus ellen, 30 százalék válaszolt úgy, hogy biztosan nem, míg 27 százalék még bizonytalan.

Szerencsére azért legalább általában véve az oltáspártiak valamivel többen vannak.

37 százalék mondta azt, hogy támogatja az oltásokat, 24 százalék oltásellenes, míg 27 százalék még bizonytalan.

A felmérésben arra is rákérdeztek, mennyire bíznak az emberek a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságában.

Nos, itt a többség – 39 százalék – azt mondta, hogy inkább nem bízik az oltásokban, míg azt, hogy inkább bízik, csupán 37 százalék válaszolta.

Abban viszont ismét csak nagy az egyetértés, hogy jó, hogy a hadsereg bonyolítja az oltási folyamatot: 71 százalék ért egyet vele.

Nos, ahogy mondani szokás: innen szép felállni. Komoly és profi tájékoztatási kampány szükséges ahhoz, hogy meglegyen a társadalom immunizálásához szükséges 60-70 százalékos átoltottság.

Különben még hosszú-hosszú ideig maradnak a korlátozások.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS