// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Maszturbáló szatír zaklatja a nőket a kolozsvári buszokon

// HIRDETÉS

Az ország legjobbjának választott kolozsvári közszállítási vállalat lehet, hogy korszerű, de a jelek szerint nem biztosnágos.

Már megfigyeltük egy ideje, hogy Kolozsváron párhuzamosan kétféle percepciója van a valóságnak. Az egyik szerint a kincses város a tejjel-mézzel folyó Kánaán, mely mindenben megelőzi az ország többi városát és főleg Bukarestet, a másik pedig folyamatosan rácáfol erre. Az igazság valószínűleg a kettő között van, hiszen bár fejlettségi szinten kétség kívül élen jár, bőven akadnak olyan történések, melyek árnyalják a Kolozsvárról kialakított idealisztikus képet.

Mondunk is egy példát. Éppen a napokban választották meg a kolozsvári közszállítási vállalatot (CTP) az ország egyik legjobbjának. Rövid időn belül ez a második olyan kitüntetés, melyet az önkormányzat az állítólag pompásan működő kolozsvári tömegszállításért zsebel be. Aki már próbált Kisbácsból csúcsidőben bebuszozni a városba, esetleg szorult már be utasok közé a túlzsúfolt 30-as járaton, az tudja, hogy mennyire relatív a CTP teljesítménye.

Meghallgatnánk, hogy mit szólnak ezekhez a kitüntetésekhez azok a nők, akiket a kolozsvári buszokon zaklat egy magamutogató perverz. Két erről szóló történet is sajtónyilvánosságra került a héten. Mindkettő a 6-os számú buszon esett meg. Az elkövető egy 30 év körüli férfi, aki könyvvel – az egyik beszámoló szerint kvantumfizikai folyóirattal (!) – a kezében ül le nők mellé, maszturbálni kezd, és odafigyel arra is, hogy kizárólag a mellette ülő nők figyeljenek fel erre. Mindkét áldozat sokkolva szállt le a buszról. A kolozsvári rendőrségre két panasz érkezett a férfi ellen, de még nem sikerült beazonosítani az elkövetőt, ami azért is meglepő, mert a buszok többsége be van kamerázva.

Bár az esetek többségében a nőket zaklató perverzek problémája a közbiztonságot, és nem a közszállítást érinti, joggal várhatnánk el az ország legjobb közszállítási vállalatától, hogy biztonságos is legyen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS