// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kutyák és lovak „nyugdíjáról” született törvény Romániában

// HIRDETÉS

Eddig nem szabályozták, hogy mi legyen a rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő állatokkal, ha megöregedtek.

Boldogabb nyugdíjas éveket biztosítanak ezentúl a szolgálati kutyáknak és lovaknak, egy új törvény ugyanis arra kötelezi az államot, hogy biztosítson méltó ellátást számukra azután is, hogy kiöregedtek a szakmából. Azokról az állatokról van szó, amelyek a rendőrségnél, a csendőrségnél, a tűzoltóságnál vagy a határvédelemnél teljesítettek szolgálatot. Egy ló egyébként átlagosan 13 és fél évig, egy kutya legfeljebb hét évig szolgálja a hazát, ezt követően csak állatorvosi engedéllyel foglalkoztathatóak.

Az eddigi eljárás az volt, hogy egyénileg döntötték el, mi legyen az állatokkal, ha elérték a nyugdíjkorhatárt, ami bizonyos esetekben drámai helyzeteket teremtett. A haszonkutyák klubjának elnöke, Vlad Popescu szerint a kutyákat úgy kezelték, mint egy tárgyat, például egy szekrényt. Mivel pénzt fektettek az ebek kiképzésre, ezért csillagászati összegeket kértek értük. Ha nem sikerült eladni, akkor szóba került az örökbefogadás lehetősége, de az eljárások gyakran nagyon elhúzódtak. Ez idő alatt a kutyák csak az egykori szolgálati partnereik jóindulatából maradtak életben, ha ők nem fogadták örökbe az állatokat, elaltatták őket. A lovak esetében még rosszabb volt a helyzet, ugyanis egy őket nem olyan könnyű örökbe fogadni, mint egy kutyát, ezért nagyon sok szenvedés várt rájuk öregkorukra.

Ezen változtat az új törvény, mely már megjelent a hivatalos közlönyben és 2020 január elsejétől lép érvénybe. Az államnak kötelessége méltó körülményt – beleértve a megfelelő életteret, élelmet, orvosi ellátást – biztosítani a kutyáknak és a lovaknak addig, amíg örökbe nem fogadják őket. Ha ez nem történik meg, akkor életük végéig. Az ingyenessé tett örökbefogadáskor azoké az elsőbbség, akik együtt dolgoztak az állatokkal.

Korábban arról volt szó, hogy minimális támogatást is adnának az ellátásukhoz az örökbefogadóknak, de erről végül nem rendelkezik a törvény.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS