// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ki miért nem oltatja be magát Romániában? Egy friss felmérés tiszta vizet önt a pohárba

// HIRDETÉS

Százból tíz oltatlan hiszi azt, hogy nem is létezik koronavírus, és a pandémia egy összeesküvés az emberiség ellen.

Az IRES közvélemény-kutató kedden közzé tett felmérése néhány lehetséges válasszal szolgál arra a sokakat érdeklő kérdésre: vajon miért nem hajlandó a romániai lakosság oltakozni? A felmérést szeptember 16–19. között készítették, a válaszadók közül 1704-et az általános lakosság kategóriájába sorolták, rajtuk kívül 1612 fiatalt (18 év 35 év között) és 1032 szülőt (akiknek gyermekei 12 és 18 év közöttiek) is megkérdeztek.

A leggyakoribb ok az oltás elutasításában, hogy egyszerűen nem bíznak a szerben: az általános lakosság 28%-a, a fiatalok 25%-a, a szülők 32%-a adta ezt a választ a közvélemény-kutató intézetnek.

Az általános lakosság:

  • 14%-a nem érzi, hogy szüksége lenne oltásra;
  • 12%-a a mellékhatásoktól, illetve a haláltól tart;
  • 11%-a orvosi ellenjavallatra/allergiára hivatkozik;
  • 9%-a azt vallja, hogy nem létezik semmilyen koronavírus, az egész csak összeesküvés;
  • 6%-a egyszerűen csak nem akar oltakozni, mindenféle magyarázat nélkül;
  • 3%-a nem hisz a vakcina hatékonyságában, tekintettel arra, hogy oltás után is meg lehet betegedni;
  • 3%-a átesett már a fertőzésen, így rendelkezik antitestekkel;
  • 3%-a a tájékoztatás hiányával magyarázza az oltás elutasítását, illetve azzal, hogy túl gyorsan fejlesztették ki;
  • 2%-a halasztásra/gondatlanságra hivatkozik;
  • 2%-a nem fér hozzá a vakcinához;
  • 1%-a megvárja, hogy bebizonyosodjon a hatékonysága.

A fiatalok által felhozott leggyakoribb ok – a már említett bizalmi kérdés mellett – a mellékhatásoktól/haláltól való félelem (16%), a meggyőződés, hogy nincs szüksége oltásra (15%) és a járvány tagadása (14%).

A megkérdezett szülők 12%-a szerint összeesküvés a pandémia, ugyanennyien vallják azt, hogy nincs szükségük védelemre, illetve félnek a mellékhatásoktól.

A közvélemény-kutatás első részét itt lehet megtaláni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS