Olyan hír futott be Temesvárról, hogy az ember csak ül, pislog és hirtelen nem érti, hogy is tud egyáltalán működni ez az ország.

Egy temesvári polgárnak ellopták a pénztárcáját. Sajnálatos dolog, de hát az ilyesmi előfordulhat a világ bármely sarkában. A tárcában persze ott lapultak a polgár bankkártyái, no meg a személyi igazolványa.

Oké, tudjuk, ilyenkor mi a teendő. A polgár is tudta: szépen letiltatta a kártyákat, aztán elment a személyi nyilvántartóhoz, bejelentette a lopást és kért egy új személyit. És akkor érte a hideg zuhany. Közölték ugyanis vele, hogy persze, meglesz… 30 nap múlva. Tessék? De hát nem ez a szabály (alapjáraton 15 napon belül kész kell lennie a dokumentumnak). Valóban nem, mondták, de mégis… igen. De hát miért? Mert nincs elég olyan műanyag, amelyből a személyik készülnek. Bumm!

A polgár kábé egy hete kölcsönpénzekből él, ugyanis elmondása szerint a bankban csak vonogatták a vállukat a pénztárnál: ha nincs bankkártya, se személyi, a pénz ott marad a számlán.

És, mint kiderült, a temesvári polgáré nem az első és nem az egyetlen eset az országban. A sajtó utánajárt, és kiderült például, hogy a temesvári hatóság csak 2–3 személyit készíttethet naponta, amely még a sürgősségi esetekre sem elég, tekintettel arra, hogy egy nagyvárost és a környék 20 községét hivatott ellátni.

De az illetékesek szerint az egész országban hasonló a helyzet. Nincs műanyag, 30 nap múlva tessék jönni. És a polgárok, akiknek esetleg sürgősen szükségük lenne a dokumentumra, mert például dolgozni indulnának külföldre (vagy nem tudnak pénzt kivenni a bankból), szívnak. Tessék csak szépen várni. A műanyagra.