// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Keményen kiosztotta az aktuális politikai vezetőket Cristi Puiu filmrendező a TIFF-en (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Az dühítette fel, hogy szabadtéren is maszkviselésre kötelezik az embereket – immáron Kolozs megyében is.

A nemzetközi filmszakma által elismert, többszörösen díjazott Cristi Puiu filmrendező nem az a típusú ember, aki véka alá rejtené markáns véleményét csak azért, mert sokaknak nem tetszene az, amit mond. Aki ismeri munkásságát, tudja, hogy filmjei (Zseton és beton, Lăzărescu úr halála, Aurora, Sieranevada) sem mindig nevezhetőek közönségbarátnak – ez elmondható legújabb, Malmkrog című filmjéről is, melyet először itthon a járvány ellenére megszervezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be. A 200 perces, román-szerb-svájci-bosnyák-észak-macedón koprodukcióval készült, alapvetően filozofikus hangvételű alkotás egyébként idén márciusban elnyerte a Berlinale egyik új szekciójának rendezői díját.

A TIFF-en tartott romániai bemutatót nem is annyira a film, mint Cristi Puiu váratlan maszkellenes kirohanása tette emlékezetessé. A járványügyi szabályok szigorú betartása mellett zajló vetítés előtt a rendező nem akart maszkot viselni (a vetítés pénteken volt, a nyílttéri maszkviselés szombattól kötelező Kolozs megyében is, tehát nem szegett szabályt), mert úgy gondolja, hogy a hatóságok visszaélnek a hatalmukkal, miközben úgy kezelik az állampolgárokat, mint a marhákat. Mint mondta, zárt térben mindig hord maszkot, tiszteletben tartja a fizikai távolságtartás szabályait is, de azt már emberkínzásnak tartja, hogy egy 200 perces filmet szabadtéren csak maszkban lehessen végignézni.

Az, hogy ma szabadon filmeket nézhetünk együtt, annak köszönhető, hogy 1989-ben az emberek nemet mondtak a diktatúrára. A hatalomnak párbeszédre kellene törekednie, és nem úgy kellene kezelnie az állampolgárait, mint a marhákat – fejtette ki Puiu, aki nem a vírus létezését tagadta, hanem a hatóságok elfogadhatatlan hozzáállását nehezményezte. Annak a véleményének is hangot adott, hogy minden abúzust büntetni kell, és ha az állampolgárok nem teszik ezt meg a választásokkor, akkor nem teszi meg helyettük más senki. Arra biztatta a közönséget, hogy ha nem bírják tovább maszkban nézni a filmet, akkor inkább távozzanak a helyszínről.

Politikai felhangú kirohanását sokan megtapsolták, de nem mondható el, hogy felszólalása átütő sikert aratott volna.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS