Az EU jövőképéről szóló vitákban a progresszívek csak a néző szerepét szánták a konzervatívoknak – Romániában is.
A szöveg a Mediafax.ro oldalon megjelent cikk fordítása. A kiemeléseket a szerkesztőség adta.
Európa jövője a polgárai kezében van. Ezt szeretné üzenni Brüsszel egy széles nyilvános vita révén, amelyet május 9-én Strasbourgban kezdeményeztek, és az egyes tagállamokban folytatják le.
Más szavakkal, a brüsszeli politikusok és hivatalnokok, bár elég homályos elképzeléseik vannak az Európai Unió jövőjéről, azt szándékoznak kideríteni, a tervük találkozik-e azzal, amit a polgárok szeretnének. Ennek érdekében pedig kerekasztalokat, szimpóziumokat és konferenciákat rendeznek. Romániában az országos vita házigazdája Klaus Iohannis államelnök, helyszíne a Cotroceni-palota. A hivatalos közlemény szerint a fő célkitűzés „az európai projekt konszolidálása, minden polgár érdekében”.
Így hát semmiképpen nem beszélhetünk paradigmaváltásról. A Brüsszelben kigondolt terv valamiféle váratlan fordulatáról.
Ez nem egy népszavazás jellegű konzultáció (Svájc mintájára), csupán egyszerű imázsgyakorlat, erőfitogtatás, amelynek során propagandisztikus céllal elköltenek néhány tízmillió eurót. Semmiség, aprópénz.
Senki sem számít nagy meglepetésre a Cotroceni-palota részéről, ahol egyetlen igazán fontos, erős és elkötelezett főosztály van. Mégpedig az, amely az utolsó pontig és vesszőig végrehajtja a brüsszeli vonalon érkezett döntéseket – bármilyen értelmetlenek legyenek azok Románia állampolgárainak jelentős része számára.
Az Elnöki Hivatal bejelentette, hogy a mai vitán (a szöveg eredetileg július 13-án jelent meg, szerk. megj.) a következők vesznek részt: Adina Vălean közlekedésért felelős európai biztos, Valentin Naumescu a kolozsvári egyetem európai tanulmányok karáról, Alina Bârgăoanu, a Politikatudományi és Közigazgatási Nemzeti Egyetem (SNSPA) kommunikációs és közkapcsolati karának dékánja, valamint Cristian Pîrvulescu, a SNSPA politikatudományi karának dékánja. Tehát olyan személyiségek, akikkel kapcsolatban kétség sem merülhet fel, hogy nyakig benne vannak a Brüsszelből jegyzett európai projektben. Az említettek egyike sem fejezte ki soha kétségeit – vagy legalább aggályait – az EU Merkel vagy Macron felvázolta jövőjét illetően.
Az említetteket nem azért hívták meg, hogy kétségbe vonják, akár egyetlen pillanatra, a Németország és Franciaország kezdeményezte közösségi politikák igazságosságát, korrektségét és megfelelő voltát. Ellenkezőleg. A Cotroceni-palota szakértői egymást letaposva fogják indokolni és erősíteni az Európai Unió konföderációvá való átalakításának tervét, az Amerikai Egyesült Államok mintájára, az óceánon túlról üzemeltetett progresszista motorok maximális fordulatszámra pörgetésével.
Egy korrekt, jóhiszemű és nem csak látszatjellegű európai és országos vitában figyelembe kellett volna venni az ellenzék véleményeit is. Azokét a politikusokét, szakértőkét és elemzőkét, akik másként látják az Európai Unió jövőjét (akár Magyarország fellépésének apropóján).
A Brüsszel által „felkért” elemzők nem foglalhatnak állást anélkül, hogy előttük lenne az összes nézőpont. Ebben a pillanatban ők lényegében csak Ursula von der Leyen hangját képviselik. Emmanuel Macron hangját, Angela Merkel hangját, Klaus Iohannis hangját. Az úgynevezett progresszívek hangját.
amelyet egy közmeghallgatáson alapuló demokráciagyakorlat álcája alatt rendeztek meg. A Iohannis elnök védnöksége alatt a Cotroceni-ben indított, Európa jövőjét célzó viták és akadémiai vagy nem akadémiai szintű reflexiók csak halovány és szomorú próbálkozások arra, hogy kipipáljanak egy újabb fejezetet a hősi cselekedetek eposzában. Hősi cselekedetekét, amelyeknek sajnálatos módon továbbra is csak nézői lehetünk.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.