Az EU jövőképéről szóló vitákban a progresszívek csak a néző szerepét szánták a konzervatívoknak – Romániában is.
A szöveg a Mediafax.ro oldalon megjelent cikk fordítása. A kiemeléseket a szerkesztőség adta.
Európa jövője a polgárai kezében van. Ezt szeretné üzenni Brüsszel egy széles nyilvános vita révén, amelyet május 9-én Strasbourgban kezdeményeztek, és az egyes tagállamokban folytatják le.
Más szavakkal, a brüsszeli politikusok és hivatalnokok, bár elég homályos elképzeléseik vannak az Európai Unió jövőjéről, azt szándékoznak kideríteni, a tervük találkozik-e azzal, amit a polgárok szeretnének. Ennek érdekében pedig kerekasztalokat, szimpóziumokat és konferenciákat rendeznek. Romániában az országos vita házigazdája Klaus Iohannis államelnök, helyszíne a Cotroceni-palota. A hivatalos közlemény szerint a fő célkitűzés „az európai projekt konszolidálása, minden polgár érdekében”.
Így hát semmiképpen nem beszélhetünk paradigmaváltásról. A Brüsszelben kigondolt terv valamiféle váratlan fordulatáról.
Ez nem egy népszavazás jellegű konzultáció (Svájc mintájára), csupán egyszerű imázsgyakorlat, erőfitogtatás, amelynek során propagandisztikus céllal elköltenek néhány tízmillió eurót. Semmiség, aprópénz.
Senki sem számít nagy meglepetésre a Cotroceni-palota részéről, ahol egyetlen igazán fontos, erős és elkötelezett főosztály van. Mégpedig az, amely az utolsó pontig és vesszőig végrehajtja a brüsszeli vonalon érkezett döntéseket – bármilyen értelmetlenek legyenek azok Románia állampolgárainak jelentős része számára.
Az Elnöki Hivatal bejelentette, hogy a mai vitán (a szöveg eredetileg július 13-án jelent meg, szerk. megj.) a következők vesznek részt: Adina Vălean közlekedésért felelős európai biztos, Valentin Naumescu a kolozsvári egyetem európai tanulmányok karáról, Alina Bârgăoanu, a Politikatudományi és Közigazgatási Nemzeti Egyetem (SNSPA) kommunikációs és közkapcsolati karának dékánja, valamint Cristian Pîrvulescu, a SNSPA politikatudományi karának dékánja. Tehát olyan személyiségek, akikkel kapcsolatban kétség sem merülhet fel, hogy nyakig benne vannak a Brüsszelből jegyzett európai projektben. Az említettek egyike sem fejezte ki soha kétségeit – vagy legalább aggályait – az EU Merkel vagy Macron felvázolta jövőjét illetően.
Az említetteket nem azért hívták meg, hogy kétségbe vonják, akár egyetlen pillanatra, a Németország és Franciaország kezdeményezte közösségi politikák igazságosságát, korrektségét és megfelelő voltát. Ellenkezőleg. A Cotroceni-palota szakértői egymást letaposva fogják indokolni és erősíteni az Európai Unió konföderációvá való átalakításának tervét, az Amerikai Egyesült Államok mintájára, az óceánon túlról üzemeltetett progresszista motorok maximális fordulatszámra pörgetésével.
Egy korrekt, jóhiszemű és nem csak látszatjellegű európai és országos vitában figyelembe kellett volna venni az ellenzék véleményeit is. Azokét a politikusokét, szakértőkét és elemzőkét, akik másként látják az Európai Unió jövőjét (akár Magyarország fellépésének apropóján).
A Brüsszel által „felkért” elemzők nem foglalhatnak állást anélkül, hogy előttük lenne az összes nézőpont. Ebben a pillanatban ők lényegében csak Ursula von der Leyen hangját képviselik. Emmanuel Macron hangját, Angela Merkel hangját, Klaus Iohannis hangját. Az úgynevezett progresszívek hangját.
amelyet egy közmeghallgatáson alapuló demokráciagyakorlat álcája alatt rendeztek meg. A Iohannis elnök védnöksége alatt a Cotroceni-ben indított, Európa jövőjét célzó viták és akadémiai vagy nem akadémiai szintű reflexiók csak halovány és szomorú próbálkozások arra, hogy kipipáljanak egy újabb fejezetet a hősi cselekedetek eposzában. Hősi cselekedetekét, amelyeknek sajnálatos módon továbbra is csak nézői lehetünk.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.