Az EU jövőképéről szóló vitákban a progresszívek csak a néző szerepét szánták a konzervatívoknak – Romániában is.
A szöveg a Mediafax.ro oldalon megjelent cikk fordítása. A kiemeléseket a szerkesztőség adta.
Európa jövője a polgárai kezében van. Ezt szeretné üzenni Brüsszel egy széles nyilvános vita révén, amelyet május 9-én Strasbourgban kezdeményeztek, és az egyes tagállamokban folytatják le.
Más szavakkal, a brüsszeli politikusok és hivatalnokok, bár elég homályos elképzeléseik vannak az Európai Unió jövőjéről, azt szándékoznak kideríteni, a tervük találkozik-e azzal, amit a polgárok szeretnének. Ennek érdekében pedig kerekasztalokat, szimpóziumokat és konferenciákat rendeznek. Romániában az országos vita házigazdája Klaus Iohannis államelnök, helyszíne a Cotroceni-palota. A hivatalos közlemény szerint a fő célkitűzés „az európai projekt konszolidálása, minden polgár érdekében”.
Így hát semmiképpen nem beszélhetünk paradigmaváltásról. A Brüsszelben kigondolt terv valamiféle váratlan fordulatáról.
Ez nem egy népszavazás jellegű konzultáció (Svájc mintájára), csupán egyszerű imázsgyakorlat, erőfitogtatás, amelynek során propagandisztikus céllal elköltenek néhány tízmillió eurót. Semmiség, aprópénz.
Senki sem számít nagy meglepetésre a Cotroceni-palota részéről, ahol egyetlen igazán fontos, erős és elkötelezett főosztály van. Mégpedig az, amely az utolsó pontig és vesszőig végrehajtja a brüsszeli vonalon érkezett döntéseket – bármilyen értelmetlenek legyenek azok Románia állampolgárainak jelentős része számára.
Az Elnöki Hivatal bejelentette, hogy a mai vitán (a szöveg eredetileg július 13-án jelent meg, szerk. megj.) a következők vesznek részt: Adina Vălean közlekedésért felelős európai biztos, Valentin Naumescu a kolozsvári egyetem európai tanulmányok karáról, Alina Bârgăoanu, a Politikatudományi és Közigazgatási Nemzeti Egyetem (SNSPA) kommunikációs és közkapcsolati karának dékánja, valamint Cristian Pîrvulescu, a SNSPA politikatudományi karának dékánja. Tehát olyan személyiségek, akikkel kapcsolatban kétség sem merülhet fel, hogy nyakig benne vannak a Brüsszelből jegyzett európai projektben. Az említettek egyike sem fejezte ki soha kétségeit – vagy legalább aggályait – az EU Merkel vagy Macron felvázolta jövőjét illetően.
Az említetteket nem azért hívták meg, hogy kétségbe vonják, akár egyetlen pillanatra, a Németország és Franciaország kezdeményezte közösségi politikák igazságosságát, korrektségét és megfelelő voltát. Ellenkezőleg. A Cotroceni-palota szakértői egymást letaposva fogják indokolni és erősíteni az Európai Unió konföderációvá való átalakításának tervét, az Amerikai Egyesült Államok mintájára, az óceánon túlról üzemeltetett progresszista motorok maximális fordulatszámra pörgetésével.
Egy korrekt, jóhiszemű és nem csak látszatjellegű európai és országos vitában figyelembe kellett volna venni az ellenzék véleményeit is. Azokét a politikusokét, szakértőkét és elemzőkét, akik másként látják az Európai Unió jövőjét (akár Magyarország fellépésének apropóján).
A Brüsszel által „felkért” elemzők nem foglalhatnak állást anélkül, hogy előttük lenne az összes nézőpont. Ebben a pillanatban ők lényegében csak Ursula von der Leyen hangját képviselik. Emmanuel Macron hangját, Angela Merkel hangját, Klaus Iohannis hangját. Az úgynevezett progresszívek hangját.
amelyet egy közmeghallgatáson alapuló demokráciagyakorlat álcája alatt rendeztek meg. A Iohannis elnök védnöksége alatt a Cotroceni-ben indított, Európa jövőjét célzó viták és akadémiai vagy nem akadémiai szintű reflexiók csak halovány és szomorú próbálkozások arra, hogy kipipáljanak egy újabb fejezetet a hősi cselekedetek eposzában. Hősi cselekedetekét, amelyeknek sajnálatos módon továbbra is csak nézői lehetünk.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.