„Isten veled, Pista bácsi!” – eltemették Szilágyi Istvánt Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
A március 13-án, 85 évesen elhunyt írót, a Helikon egykori főszerkesztőjét a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Szilágyi István Kossuth-díjjal és számtalan más rangos elismeréssel kitüntetett író, aki 21 évig az Utunk főszerkesztő-helyettese, majd 1990-től 23 évig a lap utódjának, a Helikonnak az alapító főszerkesztője volt, a többek között a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót, a Hollóidő című regények szerzője, az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja 2024. március 13-án, 85 éves korában halt meg Kolozsváron hosszú betegség után.
Temetése március 21-én volt Kolozsváron. Szilágyi Istvánt a Farkas utcai Egyetemiek házában ravatalozták fel, ugyanitt tartották búcsúbeszédek után a református temetési ceremóniát, amelyen több mint százan vettek részt, idősebb és fiatalabb pályatársak, írók, költők, politikusok, román és magyar írószövetségi és magyar állami képviselők. A gyászolók ezután a Házsongárdi temetőben, Szilágyi István sírjánál vettek végső búcsút az írótól.
A Farkas utcai Egyetemiek háza.
Szilágyi István ravatala.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője Szilágyi István, a Helikon korábbi főszerkesztője ravatalánál.
A gyász arcai: Demeter Zsuzsa, Papp Attila Zsolt és Nagy Zalán, a Helikon szerkesztői.
Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök. Közöttük Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője.
Szilágyi N. Sándor nyelvész és Király László költő.
Boros Zoltán televíziós szerkesztő és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A gyász arcai: László Noémi költő.
A temetési szertartást Bibza Gábor református esperes tartotta.
Gyászoló gyülekezet.
Gáll Attila, az Erdélyi Híradó Kiadó főszerkesztője, Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Balázs Imre József irodalomtörténész.
Gyászbeszédek: Kelemen Hunor és Pécsi Györgyi, a Magyar Művészeti Akadémia képviselője.
Gyászbeszédek: Márkus Béla irodalomtörténész és Adrian Popescu író, aki a Román Írószövetség elnöke, Nicolae Manolescu üzenetét olvasta fel.
Gyászbeszédek: Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt, aki Nicolae Manolescu üzenetének magyar fordítását olvasta fel.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Gyászolók a Házsongárdi temető bejáratánál.
Egyed Emese költő, Láng Zsolt író.
Szilágyi István koporsóját a sírba helyezik.
Laczkó Vass Róbert színművész és Botházi Mária író.
Balázs Imre József és Dávid Gyula irodalomtörténész.
Kollégák. Vallasek Júlia irodalomtörténész, Gáll Attila, Szenkovics Enikő műfordító, Király Zoltán költő, Balázs Attila költő, László Noémi költő, Mărcuțiu-Rácz Dóra Helikon-szerkesztő.
Horváth Benji költő, Sánta Miriám költő.
Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ vezetője és Kelemen Hunor.
Fiatal pályatársak: André Ferenc költő, Nagy Zalán költő, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt.
Végső búcsú.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
