A négyszeres Grammy-díjas Snarky Puppy zongoristája, Bill Laurance lesz a meghívottjuk az április 23-ai, csíkszeredai koncertjükön.
Szépen rakosgatja le a mérföldköveket a csíkszeredai, madéfalvi és borszéki fiatalokból álló Ineffable zenekar. A fúziós dzsesszt játszó kvartett több hazai és magyarországi színpadon is bemutatkozott már, már két remek albumot hoztak ki – a legutóbbi lemez kapcsán itt interjúztunk velük –, közben a neves budapesti trombitás, Barabás Lőrinc is meghívta őket közös zenélésre.
Már ez sem kis teljesítmény a húszas éveik elején járó muzsikusoktól, na de érkezik a következő nagy dobás is: április 23-án a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában egy világhírű dzsessz-zongoristával lépnek színpadra.
Bill Laurance neve ismerősen csenghet azok fülében, akik figyelemmel kísérik a kortárs dzsessz világát: a négyszeres Grammy-díjas Snarky Puppy egyik alapítójáról van szó, aki kétségkívül sztárnak számít a szcénán. Bodó Istvántól, a zenekar menedzserétől tudjuk, hogy egy olyan előadóról van szó, akire a zenekar tagjai is felnéznek.
„Nem kis dolog az, hogy Bill Laurance kottákat kért a zenekartól, hogy a londoni stúdiójában gyakorolhassa azokat a szerzeményeket, melyeket ezek a székelyföldi fiatalok egy madéfalvi házban írtak” – mondja Bodó.
Nincs mit ragozni, remek koncert van készülőben, melyre itt lehet jegyet váltani.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.