A Déli Kárpátok láncához tartozó Retyezát-hegységben Alexandru Borza botanikus 1935-ben hozta létre a Retyezát Nemzeti Parkot. 1979-ben aztán a nemzeti park bioszféra rezervátummá avanzsált, az UNESCO Ember és bioszféra programja keretében.

Teltek az évek, évtizedek, aztán 2022. augusztus 25-én megjelent egy bejegyzés a nemzeti park Facebook-oldalán, miszerint az UNESCO illetékes bizottsága szépen

felfüggesztette a nemzeti park bioszféra rezervátum státuszát.

A bejegyzés ügyesen indít, az igazmondás jegyében: bizonyos újságírók orrára üt a szerző, akik szerint mindennek az oka az illegális fakitermelés. Pedig nem is igaz, ez hamis hír, fujj!

Utána viszont, a felfüggesztés okainak taglalásánál enyhén ködössé válik a szöveg, mintha hirtelen nem is az egyszerű igazmondás lenne a legnagyobb erény: éppen azért nem bioszféra rezervátum már a Retyezát, mert annyira vad, értsd, nincsenek állandóan lakott települések a területen, amely viszont feltétele a bioszféra rezervátum státusznak. És a magyarázat szépen megy előre, hogy majd megoldják ezt a problémát és újra minden jó lesz.

Amúgy az indoklás igaz, csak épp egy részlet a nagy egészből.

Ha megnézzük az UNESCO bizottság 2021-es (igen, tavalyi) jelentését, akkor más problémákat is találunk (a linkre kattintva a 129. és 133. pontok közt találják a Retyezát-ügyet taglaló részt). Nézzük csak a nem túl szakmai problémákat:

Noha a nemzeti park 1979-ben kapta meg a bioszféra rezervátum státuszt, a hazai illetékesek azóta csak egyetlen kivonatos jelentést küldtek, 2010-ben. Micsoda munka folyhatott ott, kérem.

A bizottság felkérte a hazai illetékeseket, legyenek oly jók és küldjenek el egy iratcsomót, amelyben részletesen bemutatják például az új menedzsment tervet,

a bioszféra rezervátumról gondoskodó testületet, illetve a működtetésre szánt költségvetést stb.

Mindezt 2020-ig.

Nos, 2021-ben a bizottság megállapította, hogy biza, nem küldték el a dokumentumok jó részét, amiket meg mégis, azok sok helyen ugyancsak hiányosak.

És itt az eredmény: eltelt egy év és a Retyezát Nemzeti Park nem bioszféra rezervátum többé. Hogy meddig, azt egyelőre nem tudni. De hátha veszik majd a fáradtságot az illetékesek és végre elvégzik a munkájukat.

Addig is örülhetünk a még megmaradt két haza bioszféra rezervátumnak: a Duna-deltának és a Radnai-havasokban levő Nagy-Pietrosz csúcsnak.