A Hópárduc feleségét alakító erdélyi színésznő a „benne lévő Sterczer Hildát” keresi a szerep megformálásához. A filmet most forgatják.
Erőss Zsolt emblematikus figuraként él a kortárs magyar emlékezetben: a székely hegymászó – minden idők legeredményesebb magyar magashegyi alpinistája – a kitartás, az elhivatottság, a természet viszontagságait legyűrő emberi akaraterő jelképévé nemesedett. A Hópárduc valószínűleg éppen nyolc éve, 2013. május 21-én lelte halálát utolsó expedícióján, amikor társával, Kiss Péterrel együtt elérte a Kancsendzönga csúcsát – ám visszaereszkedni már nem tudtak...
Töretlen megbecsültségét és népszerűségét jelzi az is, hogy a Főtér és a Puli Space Technologies közös, Vigyük Erdélyt a Holdra! elnevezésű projektjének közönségszavazásán – amely a legnépszerűbb erdélyi személyiségeket, értékeket volt hivatva kiválasztani egy százas listáról –, a székelyföldi származású hegymászó a második helyen végzett.

A Magasságok és mélységek forgatásán: középen Pál Emőke, jobbra Csoma Sándor rendező (fotók: Hekli Andrea)
Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda szintén hegymászó, ám őt jóval kevesebben ismerik – legalábbis mostanáig, mert a Magasságok és mélységek munkacímmel forgatott film történetének középpontjában a két kisgyerekkel magára maradt asszony gyászfeldolgozásának folyamata, a házastársak különleges viszonyának bemutatása áll.
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjának keretében forgatott filmet a Casting című rövidfilmjével több díjat elnyert, Sára Sándor-díjas Csoma Sándor rendezi, aki tapasztalatgyűjtési célból a Mount Everest 5300 méter magasan fekvő alaptáborába is ellátogatott.
A filmet többnyire Budapesten, Szentendrén, Budakeszin forgatják, de lesznek hegyi jelenetek is, ezeket ősszel az osztrák Alpokban tervezik felvenni. Merthogy a forgatás javában zajlik, méghozzá, ahogyan a rendező fogalmazott a Filmtett helyszíni forgatási riportjában, „jó csillagzat alatt”.
A Magasságok és mélységekben Erőss Zsoltot a budapesti Nemzeti Színház művésze, a kárpátaljai származású Trill Zsolt alakítja, Sterczer Hildát pedig az erdélyi, gyergyóremetei születésű Pál Emőke, akit legutóbb a Balánbányán forgatott, Valan című „skandináv” magyar thriller női főszerepében láthattunk a mozivásznon. Őt kérdeztük a karakterhez való viszonyáról, a szereppel járó kihívásokról.
Hogyan találtál rá a szerepre – vagy hogyan talált rád ez a szerep?
Csoma Sándor, a film rendezője még 2019 nyarán keresett fel a filmtervével, ugyanis a munkamódszere szerint már egy kiválasztott színészre, „arcra” írja általában a forgatókönyveit. Egy kisjátékfilmben látott korábban, onnan ismert engem. 2020 nyarán volt a tényleges casting, ahol megnézett több jelenetben, akkor véglegesítette a szereposztást és esett végül rám a választása.
Erőss Zsolt ikonikus figurává vált a magyar közvélemény számára, a feleségét azonban jóval kevesebben ismerik – a filmben viszont, ha jól értem a híradásokból, kiemelt szerephez jut. Mennyiben tekinthető ez Erőss Zsolt és mennyiben Sterczer Hilda filmjének, akár a történetet vagy az időkezelést tekintve?
A történet középpontjában Hilda áll, a cselekmény jelene onnan indul, hogy Zsolt elutazik (végül az utolsó nyolcezresére) a Kancsendzöngára, ahol életét veszti. Ilyen módon Hilda gyászfeldolgozása, identitáskeresése képezi az események fő vonalát. Zsolt álomképekben, emlékképekben, vágyképekben jelenik meg elsősorban.
Mivel, ha fikciós formában is, de életrajzi filmről van szó, amelynek a központi karaktere – az általad alakított Sterczer Hilda – élő személy, feltételezem, a munkafolyamatba ő is be van vonva valamilyen módon. Szoktatok – és te személyesen szoktál – konzultálni Erőss Zsolt özvegyével a karakter megformálásáról? Ő mit szól a filmhez?
Sterczer Hilda nagyon nyitott volt a filmtervre. Csoma Sándor, a film rendezője konzultált többnyire vele a forgatókönyv megírásakor. A valós történet dramatizálva, néhol pedig fikcionalizálva van, így nekem elsősorban a forgatókönyvben megírt Hildával kell foglalkoznom.
Természetesen egy erős referenciapont maga Hilda. A szerepre való felkészülés során többrétű kutatómunkát végeztem. Elsősorban Hildával és Zsolttal készült interjúkat néztem, olvastam. A Hilda életéről szóló interjúkötet, A Hópárduc felesége volt az egyik erős inspirációs forrásunk. Én is találkoztam Hildával, voltunk együtt falmászóteremben, tanított falat mászni. Egy helyszínkeresős napon ő is elkísért bennünket a sziklához, amit majd meg kell másznom. Rendkívül nyitottan és őszintén beszélt az életéről, a Zsolt elvesztése utáni periódusról.
Személyesen mennyire áll hozzád közel a szerep? Nemcsak azért kérdem (persze azért is), mert egy tragikus élethelyzetbe került, a férje elvesztésének traumáját feldolgozó figurát alakítasz, hanem mert Sterczer Hilda, akárcsak a férje, hegymászó. Ez a körülmény szükségessé tesz-e például egyfajta speciális (lelki vagy testi) felkészülést a szerepre?
Nagy kérdés volt számomra, hogy mennyiben próbáljam a létező Hildát megformálni a játékomban, mennyiben próbáljam a mozgáskultúráját, gesztusrendszerét átvenni. Végül Sándorral úgy döntöttünk, hogy nem ezt az irányt választjuk. Lényegében a bennem levő Hildát keresem, azt az erőt, azt a szívósságot, amit benne látok.

Jelenet a készülő filmből
Természetesen volt egy fizikai felkészülés a szerepre. Tehát kellett azért fogynom meg izmosodnom. Ez utóbbinál viszont elkövettem azt a hibát, hogy a forgatást megelőző hónapban már nem szakítottam időt az edzésekre, így az addig elért kinézetből kissé vesztettem. Kipróbáltam olyan dolgokat, amiket e nélkül a szerep nélkül valószínűleg nem próbáltam volna ki, így a falmászást, via ferratazást. Legalább olyan adrenalin via ferratázni, mint színpadon nézők előtt állni. Elég sok párhuzamot találtam a hegymászó- és a színészlét között.
Mi jelenti a legnagyobb színészi és emberi kihívást számodra ennek a karakternek a megformálásában?
A legnagyobb kihívást maga a forgatás jelenti. Ugye, teljesen másként építünk fel egy színpadi szereplőt, mint egy filmszereplőt. A kontinuitás kérdése és a szereplő egységességének a fenntartása elég nagy fejtörést okoz. Nem kronológiai sorrendben vesszük fel a jeleneteket, és csak reménykedni tudok, hogy kapcsolódni fog majd egyik jelenet a másikhoz a játék szempontjából.
Bár vannak filmes munkák a hátam mögött, sok tekintetben érzem magamban a rutintalanságot. Számos technikai részletre kell figyelni, ami, főként a forgatás elején, megterhelő volt. Hilda két kisgyerekével maradt özvegyen, így a filmben sok jelenetem van gyerekszereplőkkel, egy másfél éves kisfiúval (Egri Sámuel és Egri Ábris) és egy hatéves kislánnyal (Nagy Enikő). Ez is egy újszerű tapasztalat. Még sosem dolgoztam gyerekekkel. Nagyon izgalmas, ugyanakkor néha fárasztó is tud lenni.
Végül, ha már a hegymászásról beszéltünk: hol, milyen helyszíneken forgattok?
Budapesten és környékén forgatunk, Szentendrén, Budakeszin. Ősszel fogjuk azokat a jeleneteket felvenni, amik a hegyekben játszódnak. A terv szerint Ausztriában, Dachsteinben fogunk forgatni.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
A gyótapusztai vadászháztól a moszkvai Lubjankáig tartó időszak feltárt részleteiről beszélt dr. Seres Attila történész a Sapientia EMTE legújabb Egyetemi Estjén.
A gyótapusztai vadászháztól a moszkvai Lubjankáig tartó időszak feltárt részleteiről beszélt dr. Seres Attila történész a Sapientia EMTE legújabb Egyetemi Estjén.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.
Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.