A szükségállapotban igen szükséges rendkívüli állami költségvetésről van szó. És igen, lehet pénzt szerezni orvosra, maszkra, lélegeztetőre, életmentésre. Csak most az egyszer nem a szavazatokat kellene számolgatni.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség (is) adta.
Szükségállapotban elfogadott pótköltségvetés következik. E lehetőség révén a kormány újra egyensúlyba hozhatja a költségvetési kiadásokat, a nem létfontosságú költségvetési területekről pénzt helyezhet át azokra a területekre, melyektől a válság leküzdése függ. Nem vagyunk Amerika vagy Németország, hogy kolosszális összegekkel rendelkezzünk a válság megoldásához. Annál inkább szükségünk van az igazság pillanatára a közszférában. Mikor, ha nem most?
Egyértelmű, hogy a következő hónapokban az állami költségvetés bevételei drámai csökkenést szenvednek el. A cégek haladékot kapnak az adók és járulékok befizetésére, tekintettel arra, hogy sokuk tevékenységét megbénította a koronavírus által okozott válság. A polgárok bezárkózása csökkenti a kereskedelmet, a HoReCa-tevékenységet (a szállodaipart és vendéglátást tömörítő angol eredetű betűszó – a szerk.), az idegenforgalmat, a tömegközlekedést és így tovább. Masszívan csökkenni fognak az áfából, adókból és más jövedelemforrásokból származó bevételek. Nem túl nagy segítség, hogy az EU lazított a 3 százalékos hiánycélnak való megfelelésen. A hiányokat hitelekkel kell pótolni, márpedig világos, hogy mindenkinek pénzre lesz szüksége, ennek költsége pedig az elkövetkező hetekben rohamosan nőni fog. A jelentős egy főre eső GDP-vel rendelkező országok szavatolni tudják, hogy képesek lesznek visszafizetni a hiteleket. A többiek – és Románia is ezek közé tartozik – nem tudnak ilyen garanciákat nyújtani.
Az egészségügyi rendszernek óriási összegekre van szüksége, hogy megbirkózzon a válsággal. Teljesen felkészületlenül érte, mert a korábbi kormányok ebek harmincadjára hagyták. Szükségállapotban jelentős összegeket lehet elkölteni, túl sok formaság nélkül lehet személyzetet felvenni. Miért ne nyújtana Románia kormánya jelentős jutalmat azoknak az orvosoknak és nővéreknek, akik ezekben a válságos időkben haza szeretnének térni? Egy 500 000 eurós összeget az orvosoknak és 300 000 eurósat a nővéreknek. Talán ezáltal megoldanánk az egészségügyi szakszemélyzet válságát.
A szükséges gépek és felszerelések, a gyógyszerek annál inkább szükségessé válnak, minél inkább elhúzódik és válik apokaliptikus méretűvé a válság, főleg a felkészületlenül ért országok esetében.
Meg kell őrizni a román gazdaság újraindulási képességét. Több százezer román érkezik külföldről, akiket valamiképpen szintén támogatni kell anyagilag. Akkor jók voltak, amikor 50 milliárd eurót küldtek haza. Most is azok, mert a globális gazdaság újraindulásával ők is visszatérnek a munkahelyükre.
A mezőgazdaság újraindítása jelentős lehetőség, amire már korábbi cikkeimben is felhívtam a figyelmet. A mezőgazdaság 80 millió polgárt képes táplálni, ha maximális kapacitással működne. Az EU-s országokból éppen visszatért munkaerőt is felhasználva, ha jelentős összegeket fektetnek be start-up nation típusú akciókba, akkor jelentős talpra állást lehetne tapasztalni a mezőgazdaságban. Most vannak vállalkozók, kezdeményezőkészséggel rendelkező emberek, akik mezőgazdasági vállalkozásokat indítanának be, ha jelentős összegekkel támogatnák őket.
A költségvetési kiadások drasztikus csökkentéséből. Íme, néhány lépés, melyeket azonnal, sürgősségi kormányrendelettel meg lehetne tenni:
1. a közalkalmazotti fizetések 30 százalékos csökkentése, de ezek nem lehetnének a minimálbérnél alacsonyabbak. Az egészségügyi rendszer alkalmazottai kivételt képeznek;
2. a jelen időszakban nem szükséges hitelutalványozók felszámolása;
3. az indokolatlan különleges nyugdíjak, fizetések, javadalmak megszüntetése;
4. a közszférában meg kell szüntetni a több forrásból származó jövedelmek halmozását, azaz egyetlen bér vagy egyetlen nyugdíj;
5. az 1:4-es maximális arány bevezetése a közszférában a legkisebb és a legnagyobb fizetés között; a minimálbér feletti nyugdíjakra progresszív módon kivetett adó elérheti a 90 százalékot;
6. a közszférában meg kell tiltani a nem létfontosságú kiadásokat;
7. megszűnik a költségvetésből történő kiegyensúlyozó pénzátcsoportosítás a közigazgatási-területi egységek között;
8. az oktatási rendszerben a „per capita” finanszírozást az ideiglenesen engedélyezett egységekre is alkalmazni kell; lazítani kell a magán oktatási egységek létrehozásának feltételein.
Sok más megtakarítási forrás van még a közszférában és az így megtakarított összegeket a román társadalom számára a jelenlegi válságban szükséges lényeges területekre kell átirányítani. Már csak a szakértőknek kell további forrásokat is találniuk és azonnal meg kell hozni a döntéseket.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.
És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.