A szükségállapotban igen szükséges rendkívüli állami költségvetésről van szó. És igen, lehet pénzt szerezni orvosra, maszkra, lélegeztetőre, életmentésre. Csak most az egyszer nem a szavazatokat kellene számolgatni.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség (is) adta.
Szükségállapotban elfogadott pótköltségvetés következik. E lehetőség révén a kormány újra egyensúlyba hozhatja a költségvetési kiadásokat, a nem létfontosságú költségvetési területekről pénzt helyezhet át azokra a területekre, melyektől a válság leküzdése függ. Nem vagyunk Amerika vagy Németország, hogy kolosszális összegekkel rendelkezzünk a válság megoldásához. Annál inkább szükségünk van az igazság pillanatára a közszférában. Mikor, ha nem most?
Egyértelmű, hogy a következő hónapokban az állami költségvetés bevételei drámai csökkenést szenvednek el. A cégek haladékot kapnak az adók és járulékok befizetésére, tekintettel arra, hogy sokuk tevékenységét megbénította a koronavírus által okozott válság. A polgárok bezárkózása csökkenti a kereskedelmet, a HoReCa-tevékenységet (a szállodaipart és vendéglátást tömörítő angol eredetű betűszó – a szerk.), az idegenforgalmat, a tömegközlekedést és így tovább. Masszívan csökkenni fognak az áfából, adókból és más jövedelemforrásokból származó bevételek. Nem túl nagy segítség, hogy az EU lazított a 3 százalékos hiánycélnak való megfelelésen. A hiányokat hitelekkel kell pótolni, márpedig világos, hogy mindenkinek pénzre lesz szüksége, ennek költsége pedig az elkövetkező hetekben rohamosan nőni fog. A jelentős egy főre eső GDP-vel rendelkező országok szavatolni tudják, hogy képesek lesznek visszafizetni a hiteleket. A többiek – és Románia is ezek közé tartozik – nem tudnak ilyen garanciákat nyújtani.
Az egészségügyi rendszernek óriási összegekre van szüksége, hogy megbirkózzon a válsággal. Teljesen felkészületlenül érte, mert a korábbi kormányok ebek harmincadjára hagyták. Szükségállapotban jelentős összegeket lehet elkölteni, túl sok formaság nélkül lehet személyzetet felvenni. Miért ne nyújtana Románia kormánya jelentős jutalmat azoknak az orvosoknak és nővéreknek, akik ezekben a válságos időkben haza szeretnének térni? Egy 500 000 eurós összeget az orvosoknak és 300 000 eurósat a nővéreknek. Talán ezáltal megoldanánk az egészségügyi szakszemélyzet válságát.
A szükséges gépek és felszerelések, a gyógyszerek annál inkább szükségessé válnak, minél inkább elhúzódik és válik apokaliptikus méretűvé a válság, főleg a felkészületlenül ért országok esetében.
Meg kell őrizni a román gazdaság újraindulási képességét. Több százezer román érkezik külföldről, akiket valamiképpen szintén támogatni kell anyagilag. Akkor jók voltak, amikor 50 milliárd eurót küldtek haza. Most is azok, mert a globális gazdaság újraindulásával ők is visszatérnek a munkahelyükre.
A mezőgazdaság újraindítása jelentős lehetőség, amire már korábbi cikkeimben is felhívtam a figyelmet. A mezőgazdaság 80 millió polgárt képes táplálni, ha maximális kapacitással működne. Az EU-s országokból éppen visszatért munkaerőt is felhasználva, ha jelentős összegeket fektetnek be start-up nation típusú akciókba, akkor jelentős talpra állást lehetne tapasztalni a mezőgazdaságban. Most vannak vállalkozók, kezdeményezőkészséggel rendelkező emberek, akik mezőgazdasági vállalkozásokat indítanának be, ha jelentős összegekkel támogatnák őket.
A költségvetési kiadások drasztikus csökkentéséből. Íme, néhány lépés, melyeket azonnal, sürgősségi kormányrendelettel meg lehetne tenni:
1. a közalkalmazotti fizetések 30 százalékos csökkentése, de ezek nem lehetnének a minimálbérnél alacsonyabbak. Az egészségügyi rendszer alkalmazottai kivételt képeznek;
2. a jelen időszakban nem szükséges hitelutalványozók felszámolása;
3. az indokolatlan különleges nyugdíjak, fizetések, javadalmak megszüntetése;
4. a közszférában meg kell szüntetni a több forrásból származó jövedelmek halmozását, azaz egyetlen bér vagy egyetlen nyugdíj;
5. az 1:4-es maximális arány bevezetése a közszférában a legkisebb és a legnagyobb fizetés között; a minimálbér feletti nyugdíjakra progresszív módon kivetett adó elérheti a 90 százalékot;
6. a közszférában meg kell tiltani a nem létfontosságú kiadásokat;
7. megszűnik a költségvetésből történő kiegyensúlyozó pénzátcsoportosítás a közigazgatási-területi egységek között;
8. az oktatási rendszerben a „per capita” finanszírozást az ideiglenesen engedélyezett egységekre is alkalmazni kell; lazítani kell a magán oktatási egységek létrehozásának feltételein.
Sok más megtakarítási forrás van még a közszférában és az így megtakarított összegeket a román társadalom számára a jelenlegi válságban szükséges lényeges területekre kell átirányítani. Már csak a szakértőknek kell további forrásokat is találniuk és azonnal meg kell hozni a döntéseket.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Jégeső, heves széllökések (55-60 km/h), csapadék (15-20l/m²) ugyanakkor villámlások várhatók vasárnap délután több településen – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.