A szükségállapotban igen szükséges rendkívüli állami költségvetésről van szó. És igen, lehet pénzt szerezni orvosra, maszkra, lélegeztetőre, életmentésre. Csak most az egyszer nem a szavazatokat kellene számolgatni.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség (is) adta.
Szükségállapotban elfogadott pótköltségvetés következik. E lehetőség révén a kormány újra egyensúlyba hozhatja a költségvetési kiadásokat, a nem létfontosságú költségvetési területekről pénzt helyezhet át azokra a területekre, melyektől a válság leküzdése függ. Nem vagyunk Amerika vagy Németország, hogy kolosszális összegekkel rendelkezzünk a válság megoldásához. Annál inkább szükségünk van az igazság pillanatára a közszférában. Mikor, ha nem most?
Egyértelmű, hogy a következő hónapokban az állami költségvetés bevételei drámai csökkenést szenvednek el. A cégek haladékot kapnak az adók és járulékok befizetésére, tekintettel arra, hogy sokuk tevékenységét megbénította a koronavírus által okozott válság. A polgárok bezárkózása csökkenti a kereskedelmet, a HoReCa-tevékenységet (a szállodaipart és vendéglátást tömörítő angol eredetű betűszó – a szerk.), az idegenforgalmat, a tömegközlekedést és így tovább. Masszívan csökkenni fognak az áfából, adókból és más jövedelemforrásokból származó bevételek. Nem túl nagy segítség, hogy az EU lazított a 3 százalékos hiánycélnak való megfelelésen. A hiányokat hitelekkel kell pótolni, márpedig világos, hogy mindenkinek pénzre lesz szüksége, ennek költsége pedig az elkövetkező hetekben rohamosan nőni fog. A jelentős egy főre eső GDP-vel rendelkező országok szavatolni tudják, hogy képesek lesznek visszafizetni a hiteleket. A többiek – és Románia is ezek közé tartozik – nem tudnak ilyen garanciákat nyújtani.
Az egészségügyi rendszernek óriási összegekre van szüksége, hogy megbirkózzon a válsággal. Teljesen felkészületlenül érte, mert a korábbi kormányok ebek harmincadjára hagyták. Szükségállapotban jelentős összegeket lehet elkölteni, túl sok formaság nélkül lehet személyzetet felvenni. Miért ne nyújtana Románia kormánya jelentős jutalmat azoknak az orvosoknak és nővéreknek, akik ezekben a válságos időkben haza szeretnének térni? Egy 500 000 eurós összeget az orvosoknak és 300 000 eurósat a nővéreknek. Talán ezáltal megoldanánk az egészségügyi szakszemélyzet válságát.
A szükséges gépek és felszerelések, a gyógyszerek annál inkább szükségessé válnak, minél inkább elhúzódik és válik apokaliptikus méretűvé a válság, főleg a felkészületlenül ért országok esetében.
Meg kell őrizni a román gazdaság újraindulási képességét. Több százezer román érkezik külföldről, akiket valamiképpen szintén támogatni kell anyagilag. Akkor jók voltak, amikor 50 milliárd eurót küldtek haza. Most is azok, mert a globális gazdaság újraindulásával ők is visszatérnek a munkahelyükre.
A mezőgazdaság újraindítása jelentős lehetőség, amire már korábbi cikkeimben is felhívtam a figyelmet. A mezőgazdaság 80 millió polgárt képes táplálni, ha maximális kapacitással működne. Az EU-s országokból éppen visszatért munkaerőt is felhasználva, ha jelentős összegeket fektetnek be start-up nation típusú akciókba, akkor jelentős talpra állást lehetne tapasztalni a mezőgazdaságban. Most vannak vállalkozók, kezdeményezőkészséggel rendelkező emberek, akik mezőgazdasági vállalkozásokat indítanának be, ha jelentős összegekkel támogatnák őket.
A költségvetési kiadások drasztikus csökkentéséből. Íme, néhány lépés, melyeket azonnal, sürgősségi kormányrendelettel meg lehetne tenni:
1. a közalkalmazotti fizetések 30 százalékos csökkentése, de ezek nem lehetnének a minimálbérnél alacsonyabbak. Az egészségügyi rendszer alkalmazottai kivételt képeznek;
2. a jelen időszakban nem szükséges hitelutalványozók felszámolása;
3. az indokolatlan különleges nyugdíjak, fizetések, javadalmak megszüntetése;
4. a közszférában meg kell szüntetni a több forrásból származó jövedelmek halmozását, azaz egyetlen bér vagy egyetlen nyugdíj;
5. az 1:4-es maximális arány bevezetése a közszférában a legkisebb és a legnagyobb fizetés között; a minimálbér feletti nyugdíjakra progresszív módon kivetett adó elérheti a 90 százalékot;
6. a közszférában meg kell tiltani a nem létfontosságú kiadásokat;
7. megszűnik a költségvetésből történő kiegyensúlyozó pénzátcsoportosítás a közigazgatási-területi egységek között;
8. az oktatási rendszerben a „per capita” finanszírozást az ideiglenesen engedélyezett egységekre is alkalmazni kell; lazítani kell a magán oktatási egységek létrehozásának feltételein.
Sok más megtakarítási forrás van még a közszférában és az így megtakarított összegeket a román társadalom számára a jelenlegi válságban szükséges lényeges területekre kell átirányítani. Már csak a szakértőknek kell további forrásokat is találniuk és azonnal meg kell hozni a döntéseket.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.