// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra

Ha most lennének a választások, a kormánypártok úgy égnének, mint a kerozinnal leöntött csipkebokor

// HIRDETÉS

Az ellenzék viszont jubilálhat egy friss felmérés szerint.

Ha most a kormánypártok illetékeseinek helyében lennénk, akkor villámgyorsan túllépnénk a koalíciós feszültségeken, nehogy véletlenül akárcsak az esélye fölmerüljön az előre hozott választásoknak.

A legfrissebb felmérés szerint ugyanis úgy megzuhant a kormányoldal támogatottsága, hogy a jelenlegi formátumban gyakorlatilag esélyük sem lenne kormányra kerülni.

A CURS közvélemény-kutató hétfőn ismertetett felmérése szerint ennek nyomán az ellenzék igencsak nyeregben érezheti magát.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), amely amúgy is az első helyen végzett a tavaly decemberi parlamenti választáson, most is toronymagasan vezet: ha most vasárnap lenne a választás,

33 százaléknyian szavaznának rá, míg decemberben a voksok mintegy 29 százalékát kapta.

Mögötte a kormánykoalíció fő erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerénykedik 21 százalékkal, miközben a legutóbbi választáson 25 százalékot kapott.

A szintén kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR-PLUS) még valamelyest örülhet, mert hozza azt a 16 százalékot, amit decemberben.

A kormánykoalíció harmadik tagja,

az RMDSZ viszont egyáltalán nem lehet nyugodt: 4 százalékon mérték, vagyis nem lépné át az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

Ez persze egy huszáros kampánnyal mindig visszahozható, nem először mérik a magyar szervezetet a küszöb alatt, de azért látszik, hogy sokan nem elégedettek az eddigi kormányzati tevékenységével.

Viszont a decemberben nagy meglepetésre parlamenti erővé vált Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) illetékesei joggal örülnek: az akkori 9 százalékot most sikerült feljebb tornászni, így ma a válaszadók 12 százaléka szavazna rá.

A Traian Băsescu volt államfő fémjelezte Népi Mozgalom Párt (PMP) is jobban szerepelne, mint akkor: mint ismert, a párt decemberben kiesett a törvényhozásból, most viszont 5 százalékos támogatottsággal ismét bejutna.

Más párt nem lenne ott a törvényhozásban rajtuk kívül, csak a hivatalosan elismert kisebbségek egy-egy képviselője.

A felmérésben rákérdeztek arra is, mely intézményekben bíznak leginkább a válaszadók.

Nos, a válaszok nem meglepőek:

továbbra is az ortodox egyház és a hadsereg vezeti a listát.

Mindkettőben a megkérdezettek 65 százaléka bízik nagy vagy nagyon nagy mértékben.

A harmadik helyen a tűzoltók állnak 59 százalékos bizalmi indexszel, majd a polgármesteri hivatal (54 százalék), a nemzeti bank (46 százalék) és az államfői hivatal következik 34 százalékkal.

A kormányban viszont csupán 21, a pártokban 15, a parlamentben pedig csupán 13 százaléknyian bíznak.

A politikusok megbízhatósági versenyét itt is Klaus Iohannis államfő vezeti:

35 százaléknyian bíznak benne maradéktalanul – azért beszédes, hogy ez is elegendő az első helyhez.

Utána Marcel Ciolacu PSD-elnök következik 26 százalékkal, majd Florin Cîţu miniszterelnök 24-gyel.

A további sorrend: George Simion AUR-társelnök (21 százalék), Ludovic Orban PNL-elnök (20), Dacian Cioloş, a PLUS elnöke (16), Dan Barna, az USR első embere (15) és Kelemen Hunor, akiben a válaszadók 13 százaléka bízik.

A felmérést április 14. és 17. között készítették 1107 fős mintán, a hibahatár pedig 3 százalékos.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja
Krónika

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS