Ha most lennének a választások, a kormánypártok úgy égnének, mint a kerozinnal leöntött csipkebokor

Ha most a kormánypártok illetékeseinek helyében lennénk, akkor villámgyorsan túllépnénk a koalíciós feszültségeken, nehogy véletlenül akárcsak az esélye fölmerüljön az előre hozott választásoknak.

A legfrissebb felmérés szerint ugyanis úgy megzuhant a kormányoldal támogatottsága, hogy a jelenlegi formátumban gyakorlatilag esélyük sem lenne kormányra kerülni.

A CURS közvélemény-kutató hétfőn ismertetett felmérése szerint ennek nyomán az ellenzék igencsak nyeregben érezheti magát.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), amely amúgy is az első helyen végzett a tavaly decemberi parlamenti választáson, most is toronymagasan vezet: ha most vasárnap lenne a választás,

33 százaléknyian szavaznának rá, míg decemberben a voksok mintegy 29 százalékát kapta.

Mögötte a kormánykoalíció fő erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerénykedik 21 százalékkal, miközben a legutóbbi választáson 25 százalékot kapott.

A szintén kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR-PLUS) még valamelyest örülhet, mert hozza azt a 16 százalékot, amit decemberben.

A kormánykoalíció harmadik tagja,

az RMDSZ viszont egyáltalán nem lehet nyugodt: 4 százalékon mérték, vagyis nem lépné át az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

Ez persze egy huszáros kampánnyal mindig visszahozható, nem először mérik a magyar szervezetet a küszöb alatt, de azért látszik, hogy sokan nem elégedettek az eddigi kormányzati tevékenységével.

Viszont a decemberben nagy meglepetésre parlamenti erővé vált Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) illetékesei joggal örülnek: az akkori 9 százalékot most sikerült feljebb tornászni, így ma a válaszadók 12 százaléka szavazna rá.

A Traian Băsescu volt államfő fémjelezte Népi Mozgalom Párt (PMP) is jobban szerepelne, mint akkor: mint ismert, a párt decemberben kiesett a törvényhozásból, most viszont 5 százalékos támogatottsággal ismét bejutna.

Más párt nem lenne ott a törvényhozásban rajtuk kívül, csak a hivatalosan elismert kisebbségek egy-egy képviselője.

A felmérésben rákérdeztek arra is, mely intézményekben bíznak leginkább a válaszadók.

Nos, a válaszok nem meglepőek:

továbbra is az ortodox egyház és a hadsereg vezeti a listát.

Mindkettőben a megkérdezettek 65 százaléka bízik nagy vagy nagyon nagy mértékben.

A harmadik helyen a tűzoltók állnak 59 százalékos bizalmi indexszel, majd a polgármesteri hivatal (54 százalék), a nemzeti bank (46 százalék) és az államfői hivatal következik 34 százalékkal.

A kormányban viszont csupán 21, a pártokban 15, a parlamentben pedig csupán 13 százaléknyian bíznak.

A politikusok megbízhatósági versenyét itt is Klaus Iohannis államfő vezeti:

35 százaléknyian bíznak benne maradéktalanul – azért beszédes, hogy ez is elegendő az első helyhez.

Utána Marcel Ciolacu PSD-elnök következik 26 százalékkal, majd Florin Cîţu miniszterelnök 24-gyel.

A további sorrend: George Simion AUR-társelnök (21 százalék), Ludovic Orban PNL-elnök (20), Dacian Cioloş, a PLUS elnöke (16), Dan Barna, az USR első embere (15) és Kelemen Hunor, akiben a válaszadók 13 százaléka bízik.

A felmérést április 14. és 17. között készítették 1107 fős mintán, a hibahatár pedig 3 százalékos.