// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ha ez így megy tovább, nem marad orvos Romániában

// HIRDETÉS

Rengeteg fehér köpenyes döntött úgy az elmúlt időszakban, hogy külföldön dolgozik tovább.

Elképesztő méreteket öltött az orvosok elvándorlása Romániából: csak tavaly több mint kétezren döntöttek úgy, hogy jobb lesz nekik, ha külföldön dolgoznak tovább.

A legfrissebb adatok szerint a koronavírus-világjárvány jellemezte 2020-as évben 2173 orvos kérte azon dokumentum kibocsátását, amely igazolja, hogy Romániában elvégezte a szükséges tanulmányokat, így külföldön is gyakorolhatja hivatását.

Ez annyit jelent, hogy tavaly

naponta átlagosan 5,95 orvos döntött úgy, hogy itt hagyja az országot.

Vagyis nagyjából négyóránként vette a kalapját és a köpenyét a kecsegtetőbb külföldi munkakörülmények reményében.

Mindezt egyébként úgy, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett az orvosok fizetése Romániában.

Előfordulhat azonban, hogy nem csupán ez számít, hanem az is, hogy ne évtizedekkel ezelőtt épült, málladozó falú, elavult berendezésekkel telepakolt kórházban dolgozzon az ember.

A tavalyi adatok egyébként hasonlóak a 2018-asokhoz, de jobbak a 2019-es számoknál, akkor ugyanis naponta átlagosan 8,2 orvos fordított hátat Romániának.

A statisztikai intézet 2020-as adatai szerint egyébként Romániában mintegy 63 ezer orvos praktizál.

Még.

A legtöbben Bukarestből távoztak: a mintegy kétmilliós fővárosból 1098 fehér köpenyes távozott 2019-ben és 2020-ban.

A második helyen Temes megye áll: innen két év alatt 775 orvos távozott.

A harmadik helyezett Iași megyéből 751-en.

A legkevesebb orvos Kovászna, Giurgiu és Călărași megyét hagyta ott: a vizsgált két évben mindegyikből csupán négyen távoztak – nem mintha az ő hiányuk ne lenne ugyanúgy probléma.

Fehér megyéből 21, Aradból 359, Biharból 216, Beszterce-Naszódból 14, Brassóból 79, Kolozsból 567, Krassó-Szörényből 6, Hunyadbvól 26, Hargitából 7, Máramarosból 33, Marosból 219, Szebenből 70, Szilágyból 14, Szatmárból pedig 29 orvos lépett le a jobb külföldi lehetőségek reményében.

És a tendencia várhatóan idén is folytatódik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS