// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Ha azt hitte, a világ élvonalába tartozunk a durva berúgások nevű szép sportágban, csalódni fog

// HIRDETÉS

Vannak nálunk sokkal, de sokkal eltökéltebb nemzetek.

Bár tény, hogy mi, magyarok – és persze a térség más nemzetei, köztük a románok – nem vetjük meg a kiadós bulikat, amelyeken patakokban folynak a különféle alkoholtartalmú italok, és a társas összejövetelek gyakran torkollnak olyan vetélkedésekbe, amelyek során a főszereplők azt ecsetelik, ki, mikor és hányszor rúgott be kultúrember számára szinte már vállalhatatlan mértékben, most kiderült, hogy az erdőben sem vagyunk a fejlett Nyugat mögött.

A Global Drug Survey című felmérés ugyanis kimutatta, hogy még a legnagyobb jóindulattal is csupán a középmezőnybe tartozunk.

A legfrissebb, elérhető adatok 2019-re vonatkoznak, vagyis a tavalyi, pandémia miatti karanténidőszak nem szerepel benne – pedig azért tanulságos lenne megtudni, hogy a kényszerű bezártságban hogyan alakultak a mutatók.

Gyanítjuk, hogy nem lefelé.

Minden esetre ebben a felmérésben 100 000 személy megkérdezésével azt vizsgálták, hányszor rúgtak be a válaszadók egy év alatt.

És ez alatt nem a munka után bedobott egy-két sört vagy a vacsora után emésztésjavítónak bekapott két centnyi Unicumot értik.

Hanem azokat az igazi, nagyon durva, sör-bor-pálinka-ablakmosó folyadék kombóban tocsogó, „Milyen nap van, hova kerültem, miért és egyáltalán ki vagyok én?” jellegű, orbitális bedörrentéseket.

Nos, a felmérés alapján kiderült, hogy bizonyos sztereotípiák mégiscsak igazak: a győztesek toronymagasan a skótok és az angolok.

Az általuk adott válaszok alapján a skótok évi 33,8, az angolok pedig alig lemaradva néhány krigli sörrel és pohár whiskyvel 33,7 alkalommal isszák talajrészegre magukat.

A harmadik helyen is egy brit kötődésű ország áll: az ausztráloknál ez az index 31,7.

A negyedik és ötödik helyen két skandináv ország áll: a dánok 31,3, illetve a finnek 30,4 alkalommal.

És akkor jön a meglepetés: a magyarok csupán a 23., a románok pedig a 26. helyen állnak a listán.

Magyarországon 15,8 durva bekarmolásra emlékeznek az emberek évente, míg Romániában 14,1-re.

Mindezt úgy, hogy ebben vélhetően mi, erdélyi, partiumi és bánsági magyarok is benne vagyunk.

Nem csupán az Egyesült Államok (27,1) vagy az írek (25,9) előznek meg, de még a szlovákok (16,1) és a lengyelek (16) is.

A sor végén egy rakás latin állam kullog: a legutolsó Kolumbia (6,5), előtte Argentína (6,9) és Portugália (9,3) áll.

Igaz, Románia a jelek szerint igyekszik felzárkózni az élmezőnyhöz.

Az Eurostat által készített, ugyancsak 2019-re vonatkozó felmérés szerint ugyanis Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az alkoholra költött összeg az illető évben.

Miközben uniós szinten összesen 117 milliárd eurót költöttek szeszes italra, ami a fogyasztásra költött teljes összeg 1,6 százaléka.

Az uniós átlagot Lettország (4,8 százalék), Észtország (4,7) és Litvánia (3,7) is meghaladja, miközben például Görögországban és Olaszországban 1 százalék alatti az arány.

Eközben az alkoholra költött pénz aránya az elmúlt évtizedben 13 uniós tagállamban csökkent. Köztük van a három balti állam is.

Ugyanakkor hét országban nőttek az alkoholra szánt kiadások – a legnagyobb mértékben éppen Romániában, ahol a 2009-es 2,1 százalékról 2019-re 2,6-ra nőtt az arány, tehát 0,5 százalékos a növekedés.

Vagyis az igyekezet szemmel látható, de azért kérdéses, hogy az igazi nagyokhoz, a skótokhoz és az angolokhoz fel lehet nőni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS