// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Furcsa idők járnak: törvényt szeg, aki moslékkal eteti a disznóit

// HIRDETÉS

Ami ennél is nehezebbé teszi a sertéstartást, hogy tilos kocát tartani szaporítás céljából.

A román szenátus már rábólintott, így a képviselőház elé kerül az a törvény-tervezet, mely a sertéstenyésztést sarokba szorító afrikai sertéspestis megfékezése érdekében szigorú feltételeket szab meg a sertéstartók számára. Az új szabályok kötelező erejűek azon gazdák számára is, akik csak saját fogyasztásra hizlalják jószágaikat.

A tervezet két legfontosabb újdonsága, hogy tilos moslékkal – értsd: bárminemű ételmaradékkal – etetni az állatokat, emellett tilos a szaporítás is (a kereskedőkre ez nem vonatkozik).

Minden sertéstartónak regisztrálnia kell az állatait az országos adatbázisba, az élő sertéssel való kereskedelem kizárólag a törvény által előírt dokumentumok birtokában, az illetékes hatóság értesítésével történhet.

Az EU-ban (is) általánosan elfogadott biobiztonsági előírások megkövetelik az állatok elkülönítését, oly módon, hogy azok ne érintkezhessenek más sertésfarm disznóival, de vadon élő sertésekkel sem. Sőt, idegen embereket sem szabad a disznók közelébe engedni.

Az állatokkal foglalkozó személy öltözetét is szabályba foglalták: az ólba való ki- és belépéskor kötelező a ruha- és cipőcsere. A bejárat közelében a cipők fertőtlenítésére alkalmas helyet kell kialakítani. Fontos az állatorvosokkal való folyamatos kapcsolattartás, akiket akkor is értesíteni kell, ha egy disznó elpusztul, beteg, illetve ha „megérett” a vágásra.

A korábban többször is átdolgozott törvény nehéz helyzetbe hozza az afrikai sertéspestis megfékezésébe már belefáradt gazdákat – nem is annyira a moslék tiltása (a legtöbb gazda már évek óta nem kizárólag ételmaradékkel eteti az állatait), hanem inkább a fertőtlenítésre és kocatartásra vonatkozó előírások miatt. Az előző tervezetek ugyanakkor ennél is szigorúbbak voltak.

A büntetés 5 ezer lejtől akár 18 ezer lejig is terjedhet, úgyhogy nem árt tisztában lenni az új játékszabályokkal.

Na de ki fogja ezeket ilyen formában betartani és betartatni?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS