// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Felfegyverzik a postásokat, hogy védekezni tudjanak a gaz támadók ellen

// HIRDETÉS

Hamarosan nagyon megbánják majd meggondolatlan tettüket azok, akik rájuk támadnak.

Többé már nem lesznek teljesen védtelenek a postások az utcán: a Román Posta vezetősége úgy döntött, fegyvert is ad a kezükbe az egyenruha mellé.

Igaz, óvatos duhajok: szó sincs éles lőfegyverről, de még gázpisztolyról sem.

Sőt még gumibotot sem kapnak.

Ehelyett a posta paprikaspray vásárlására írt ki közbeszerzési eljárást.

A cég nem aprózza el: 17 500 spray-t kíván beszerezni, amire összesen 245 000 lejt szán.

A meghirdetett cél természetesen az, hogy egyes postai alkalmazottak számára önvédelmi eszközként szolgáljanak.

A paramétereket is aprólékosan megadták: 50 milliliteres kiszerelésben kérik a paprikaspray-t, és

tartalmaznia kell csípőspaprika-kivonatot és citromsavat is.

A kifújt sugárnak pedig legalább három méter hosszúnak kell lennie, hogy még kellő távolságban tartsa az esetleges támadókat.

A Román Posta még ma is az egyik legnagyobb állami cég, annak ellenére, hogy a csomagküldő szolgálatok kemény konkurenciát jelentenek számára.

Tavaly egymilliárd lejes üzleti forgalmat bonyolított, nagyjából 5600 postahivatalt üzemeltet.

Emellett több mint 24 500 alkalmazottja van, ami azt is jelenti, hogy a beszerzett önvédelmi eszközökből sokan kapnak – hacsak nem az a cél, hogy tartalékban is maradjon belőle.

Az önvédelmi „fegyverek” beszerzése már csak azért is indokolt, mert még mindig a posta kézbesíti a nyugdíjak jelentős részét, és több ízben is érkeztek hírek arról, hogy a nyugdíjkézbesítési időszakban megtámadták a pénzes postásokat.

Legutóbb tavaly, Prahova megyében történt ilyen eset, amikor egy postástól ellopták a táskáját, benne különböző dokumentumokkal és 40 ezer lejjel.

Igaz, olyan is előfordult, hogy a postások maguk bizonyultak enyves kezűnek, majd miután „megvámolták” a rájuk bízott pénzt, tolvajt kiáltottak.

Persze a paprikaspray nem csupán a rablók ellen jelenthet védelmet, hanem a négylábúak ellen is – aki ugyanis járt már kertvárosban, az tudhatja, hogy a kutyák valamilyen rejtélyes oknál fogva a postásokat kiáltották ki első számú közellenségnek, így óriási patáliát képesek csapni, amikor a kézbesítő felbukkan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS