Szabó István személyesen jön el a kitüntetéséért, és egyéb magyar meglepetések is lesznek a Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztiválon.
A huszadik kiadását ünneplő Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) azok közé a rendezvények közé tartozik, amelyeknek szervezői már a pandémiás tavalyi évben sem ijedtek meg a saját árnyékuktól és a koronavírustól sem: igaz, hogy fékezett habzással és minden előírt óvintézkedést betartva, de megrendezték Románia legnagyobb nemzetközi filmes seregszemléjét. Idén pedig – legalábbis a programot böngészgetve ez derül ki – a július utolsó hetében megrendezett fesztivál szinte/nagyjából visszatér régi formájához, például ahhoz, hogy a főbb helyszíneken – zárt erekben is – egész nap vetítések lesznek a tavalyi visszafogott esti szabadtéri mozizás helyett.
Friss hír, hogy
a magyar filmművészet egyik nagy öregjét, az Oscar-díjas Mephisto, a Redl ezredes, az Apa, a Hanussen és több más kiváló film rendezőjét, aki legújabb munkáját, a Zárójelentést hozza el a fesztiválra, ő maga is ott lesz július 28-án a film díszvetítésén, 30-án mesterkurzust tart, a zárógálán pedig átveszi a már említett kitüntetést.
Magyar filmek egyébként bőven lesznek a 20. TIFF-en, Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása versenyez a Transzilvánia Trófeáért, azonkívül a Természetes fény, a Hasadék, a Rengeteg: mindenhol látlak, a Békeidő, az Anyáim története című magyar filmeket lehet megnézni, sőt egy igazi filmklasszikust, a Krúdy Gyula műveiből adaptált, Huszárik Zoltán rendezte Szindbádot is.
Ami viszont bennünket különösen érdekel:
A Spirál azon, nagyon kevés nagyjátékfilm közé tartozik, amelyeket bízvást nevezhetünk erdélyi magyarnak: rendezője kolozsvári, és magyar–román koprodukcióban készült.
Felméri Cecíliával két éve beszélgettünk – akkor még – készülő filmjéről, megjegyezve, hogy az erdélyi magyar nagyjátékfilm „ritka, mint a fehér holló”. A fiatal erdélyi magyar filmesek sajátos szakmai és élethelyzetéről Felméri ezt mondta akkor:
Neki sikerült: A végeredményt megtekinthetjük a TIFF-en.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.