Szabó István személyesen jön el a kitüntetéséért, és egyéb magyar meglepetések is lesznek a Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztiválon.
A huszadik kiadását ünneplő Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) azok közé a rendezvények közé tartozik, amelyeknek szervezői már a pandémiás tavalyi évben sem ijedtek meg a saját árnyékuktól és a koronavírustól sem: igaz, hogy fékezett habzással és minden előírt óvintézkedést betartva, de megrendezték Románia legnagyobb nemzetközi filmes seregszemléjét. Idén pedig – legalábbis a programot böngészgetve ez derül ki – a július utolsó hetében megrendezett fesztivál szinte/nagyjából visszatér régi formájához, például ahhoz, hogy a főbb helyszíneken – zárt erekben is – egész nap vetítések lesznek a tavalyi visszafogott esti szabadtéri mozizás helyett.
Friss hír, hogy
a magyar filmművészet egyik nagy öregjét, az Oscar-díjas Mephisto, a Redl ezredes, az Apa, a Hanussen és több más kiváló film rendezőjét, aki legújabb munkáját, a Zárójelentést hozza el a fesztiválra, ő maga is ott lesz július 28-án a film díszvetítésén, 30-án mesterkurzust tart, a zárógálán pedig átveszi a már említett kitüntetést.
Magyar filmek egyébként bőven lesznek a 20. TIFF-en, Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása versenyez a Transzilvánia Trófeáért, azonkívül a Természetes fény, a Hasadék, a Rengeteg: mindenhol látlak, a Békeidő, az Anyáim története című magyar filmeket lehet megnézni, sőt egy igazi filmklasszikust, a Krúdy Gyula műveiből adaptált, Huszárik Zoltán rendezte Szindbádot is.
Ami viszont bennünket különösen érdekel:
A Spirál azon, nagyon kevés nagyjátékfilm közé tartozik, amelyeket bízvást nevezhetünk erdélyi magyarnak: rendezője kolozsvári, és magyar–román koprodukcióban készült.
Felméri Cecíliával két éve beszélgettünk – akkor még – készülő filmjéről, megjegyezve, hogy az erdélyi magyar nagyjátékfilm „ritka, mint a fehér holló”. A fiatal erdélyi magyar filmesek sajátos szakmai és élethelyzetéről Felméri ezt mondta akkor:
Neki sikerült: A végeredményt megtekinthetjük a TIFF-en.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.