Szabó István személyesen jön el a kitüntetéséért, és egyéb magyar meglepetések is lesznek a Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztiválon.
A huszadik kiadását ünneplő Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) azok közé a rendezvények közé tartozik, amelyeknek szervezői már a pandémiás tavalyi évben sem ijedtek meg a saját árnyékuktól és a koronavírustól sem: igaz, hogy fékezett habzással és minden előírt óvintézkedést betartva, de megrendezték Románia legnagyobb nemzetközi filmes seregszemléjét. Idén pedig – legalábbis a programot böngészgetve ez derül ki – a július utolsó hetében megrendezett fesztivál szinte/nagyjából visszatér régi formájához, például ahhoz, hogy a főbb helyszíneken – zárt erekben is – egész nap vetítések lesznek a tavalyi visszafogott esti szabadtéri mozizás helyett.
Friss hír, hogy
a magyar filmművészet egyik nagy öregjét, az Oscar-díjas Mephisto, a Redl ezredes, az Apa, a Hanussen és több más kiváló film rendezőjét, aki legújabb munkáját, a Zárójelentést hozza el a fesztiválra, ő maga is ott lesz július 28-án a film díszvetítésén, 30-án mesterkurzust tart, a zárógálán pedig átveszi a már említett kitüntetést.
Magyar filmek egyébként bőven lesznek a 20. TIFF-en, Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása versenyez a Transzilvánia Trófeáért, azonkívül a Természetes fény, a Hasadék, a Rengeteg: mindenhol látlak, a Békeidő, az Anyáim története című magyar filmeket lehet megnézni, sőt egy igazi filmklasszikust, a Krúdy Gyula műveiből adaptált, Huszárik Zoltán rendezte Szindbádot is.
Ami viszont bennünket különösen érdekel:
A Spirál azon, nagyon kevés nagyjátékfilm közé tartozik, amelyeket bízvást nevezhetünk erdélyi magyarnak: rendezője kolozsvári, és magyar–román koprodukcióban készült.
Felméri Cecíliával két éve beszélgettünk – akkor még – készülő filmjéről, megjegyezve, hogy az erdélyi magyar nagyjátékfilm „ritka, mint a fehér holló”. A fiatal erdélyi magyar filmesek sajátos szakmai és élethelyzetéről Felméri ezt mondta akkor:
Neki sikerült: A végeredményt megtekinthetjük a TIFF-en.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.