Szabó István személyesen jön el a kitüntetéséért, és egyéb magyar meglepetések is lesznek a Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztiválon.
A huszadik kiadását ünneplő Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) azok közé a rendezvények közé tartozik, amelyeknek szervezői már a pandémiás tavalyi évben sem ijedtek meg a saját árnyékuktól és a koronavírustól sem: igaz, hogy fékezett habzással és minden előírt óvintézkedést betartva, de megrendezték Románia legnagyobb nemzetközi filmes seregszemléjét. Idén pedig – legalábbis a programot böngészgetve ez derül ki – a július utolsó hetében megrendezett fesztivál szinte/nagyjából visszatér régi formájához, például ahhoz, hogy a főbb helyszíneken – zárt erekben is – egész nap vetítések lesznek a tavalyi visszafogott esti szabadtéri mozizás helyett.
Friss hír, hogy
a magyar filmművészet egyik nagy öregjét, az Oscar-díjas Mephisto, a Redl ezredes, az Apa, a Hanussen és több más kiváló film rendezőjét, aki legújabb munkáját, a Zárójelentést hozza el a fesztiválra, ő maga is ott lesz július 28-án a film díszvetítésén, 30-án mesterkurzust tart, a zárógálán pedig átveszi a már említett kitüntetést.
Magyar filmek egyébként bőven lesznek a 20. TIFF-en, Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása versenyez a Transzilvánia Trófeáért, azonkívül a Természetes fény, a Hasadék, a Rengeteg: mindenhol látlak, a Békeidő, az Anyáim története című magyar filmeket lehet megnézni, sőt egy igazi filmklasszikust, a Krúdy Gyula műveiből adaptált, Huszárik Zoltán rendezte Szindbádot is.
Ami viszont bennünket különösen érdekel:
A Spirál azon, nagyon kevés nagyjátékfilm közé tartozik, amelyeket bízvást nevezhetünk erdélyi magyarnak: rendezője kolozsvári, és magyar–román koprodukcióban készült.
Felméri Cecíliával két éve beszélgettünk – akkor még – készülő filmjéről, megjegyezve, hogy az erdélyi magyar nagyjátékfilm „ritka, mint a fehér holló”. A fiatal erdélyi magyar filmesek sajátos szakmai és élethelyzetéről Felméri ezt mondta akkor:
Neki sikerült: A végeredményt megtekinthetjük a TIFF-en.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Pontosan ugyanolyan luxusautóval jár egy PSD-politikus, mint amilyentől a gonosz fináncok korábban megfosztották. A medvék már Kolozsvár határában vannak. Siralmas állapotok uralkodnak az állami vállalatoknál. Hírek vasárnap.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.