Ezért megy rá a sofőrök idegrendszere a kolozsvári parkolásra

Azt egészen biztosan minden kolozsvári lakos tapasztalja, hogy egyre több az autó a városban. Az önkormányzat gyakran emlegeti, hogy 2010 óta duplájára nőtt a forgalom. Igaz, pontos nyilvántartás nem létezik, mivel nem lehet tudni, hány egyetemista rendelkezik autóval, illetve hányan élnek és vezetnek úgy Kolozsváron, hogy más megyében van bejegyezve a gépjárművük. A gond nemcsak azzal van, hogy minél több az autó, annál szennyezettebb a levegő, hanem azzal is, hogy lassan

négyzetméterenként centizik ki a parkolóhelyeket, de így sem lehet megoldani a problémát.

Sokat elárul az aránytalanság mértékéről Dan Tarcea alpolgármester hétfői közlése, miszerint több mint 200 ezer autó verseng mintegy 40 ezer parkolóhelyért. Egy tízlakásos tömbházra átlagosan 15 autó jut, ezért a zöldövezetek és a járdák jelentik az egyedüli alternatívát a parkolóhely nélkül maradt sofőröknek.

Nem túl megnyugtató, de érthető az önkormányzat hozzáállása: a városvezetés nem tilthatja meg a lakosságnak, hogy autót vásároljon, így csak azzal próbálkozhat, hogy próbálja meggyőzni a lakosságot, hogy kevesebbet használja a családi autót, válassza inkább a tömegközlekedést. Teljes mentalitásváltásra van szükség. Egy  nemrég közzétett felmérés szerint egyébként

három autóra egy parkolóhely jut Kolozsváron.

A legnagyobb igény új parkolóhelyekre a Monostoron, a Hajnal és a Békás negyedben van.

Az alpolgármester azzal büszkélkedett rádiós interjújában, hogy Kolozsvár már tíz modern lakótelepi parkolóházzal is rendelkezik – nincs még egy olyan város Romániában, mely ennyivel rendelkezne. Azért fektettek a lakótelepi parkolóházakba, mert ha a városközpontban hoznak létre parkolóhelyeket, akkor azzal csak a belvárosi forgalmat növelik.

A következő három évben közel tízezer garázst bontanak le, ezek helyén új parkolóhelyeket hoznának létre.