// 2026. október 9., péntek // Dénes

Ez igen: hónapokig működött bordélyház a rendőrség épülete mögött az egyik megyeszékhelyen

// HIRDETÉS

Mert miért is gyanakodnának a rendőrök a saját ablakuk alatt zajló eseményekre?

Pofátlanságból jelesre vizsgázott egy főállású strici a dél-romániai Prahova megye székhelyén, Ploieşti-en: közvetlenül a városi rendőrkapitányság szomszédságában üzemeltetett bordélyházat.

Az ügy még 2018-ban történt, de csak most tárták a nyilvánosság elé.

A kéjtanya hónapokig működött zavartalanul, a rendőröknek nem tűnt fel, hogy az addig nyugis környéken megnőtt a forgalom – biztosan más ügyekkel voltak elfoglalva.

Csak azt követően repültek rá az ügyre, hogy a szomszédok többször is panaszt tettek, hogy az illető épületben naponta legalább tíz férfi fordul meg, ami azért meglehetősen szokatlan jelenségnek számított.

Végül a rendőrség elkezdte az épület megfigyelését, illetve az új bérlők telefonjait is lehallgatták, és kiderült: itt bizony virtigli kéjtanya működik.

Mint kiderült, a bordélyházat egy profi bukaresti lányfuttató működtette a fiával együtt, akik emellett Brassóban, Temesváron, Kolozsváron és Nagyváradon is működtettek kéjtanyákat.

Az igazi bizniszt azonban nem ez jelentette, hanem a Nagy-Britanniában, Birminghamben nyitott „vállalkozások”, ahonnan több százezer fontot küldtek haza a lányok.

Az ügy egyik legzseniálisabb eleme az, hogy miért nyitották meg Ploieşti-ben a műintézményt.

Nos, az egyik, Angliában tevékenykedő prostituált édesapja súlyosan megbetegedett, ezért haza kellett térnie ápolni. Azonban hogy ne essen ki a bevétel, a strici gyorsan beüzemelt egy ideiglenes kupit a prahovai megyeszékhelyen. Ahol mindaddig zavartalanul működhetett, amíg a szomszédoknak fel nem tűnt a szokatlan tevékenység.

Már persze a rendőrség kivételével.

De ha már szóltak nekik, végül lecsaptak a kéjtanyára, annak rendje és módja szerint bezárták, a stricik ellen pedig vádat emeltek.

Azért a ploieşti-iek helyében nekünk némi kétségünk támadna a biztonságunkat illetően, ha már kiderült, mennyire szemfüles rendőrökkel áldotta meg őket a sors.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS