// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ez igen: hónapokig működött bordélyház a rendőrség épülete mögött az egyik megyeszékhelyen

// HIRDETÉS

Mert miért is gyanakodnának a rendőrök a saját ablakuk alatt zajló eseményekre?

Pofátlanságból jelesre vizsgázott egy főállású strici a dél-romániai Prahova megye székhelyén, Ploieşti-en: közvetlenül a városi rendőrkapitányság szomszédságában üzemeltetett bordélyházat.

Az ügy még 2018-ban történt, de csak most tárták a nyilvánosság elé.

A kéjtanya hónapokig működött zavartalanul, a rendőröknek nem tűnt fel, hogy az addig nyugis környéken megnőtt a forgalom – biztosan más ügyekkel voltak elfoglalva.

Csak azt követően repültek rá az ügyre, hogy a szomszédok többször is panaszt tettek, hogy az illető épületben naponta legalább tíz férfi fordul meg, ami azért meglehetősen szokatlan jelenségnek számított.

Végül a rendőrség elkezdte az épület megfigyelését, illetve az új bérlők telefonjait is lehallgatták, és kiderült: itt bizony virtigli kéjtanya működik.

Mint kiderült, a bordélyházat egy profi bukaresti lányfuttató működtette a fiával együtt, akik emellett Brassóban, Temesváron, Kolozsváron és Nagyváradon is működtettek kéjtanyákat.

Az igazi bizniszt azonban nem ez jelentette, hanem a Nagy-Britanniában, Birminghamben nyitott „vállalkozások”, ahonnan több százezer fontot küldtek haza a lányok.

Az ügy egyik legzseniálisabb eleme az, hogy miért nyitották meg Ploieşti-ben a műintézményt.

Nos, az egyik, Angliában tevékenykedő prostituált édesapja súlyosan megbetegedett, ezért haza kellett térnie ápolni. Azonban hogy ne essen ki a bevétel, a strici gyorsan beüzemelt egy ideiglenes kupit a prahovai megyeszékhelyen. Ahol mindaddig zavartalanul működhetett, amíg a szomszédoknak fel nem tűnt a szokatlan tevékenység.

Már persze a rendőrség kivételével.

De ha már szóltak nekik, végül lecsaptak a kéjtanyára, annak rendje és módja szerint bezárták, a stricik ellen pedig vádat emeltek.

Azért a ploieşti-iek helyében nekünk némi kétségünk támadna a biztonságunkat illetően, ha már kiderült, mennyire szemfüles rendőrökkel áldotta meg őket a sors.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS