// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

És ahhoz mit szólna, ha még fizetett szabadnappal is jutalmaznák, ha gyakorolja állampolgári jogait, és szavaz?

// HIRDETÉS

Már kezdeményezték is.

Közismert tény, hogy Romániában az utóbbi években meglehetősen lanyha érdeklődés övezte a parlamenti választásokat – és a többi voksolás sem hozta igazán lázba a polgárokat –, ami egyrészt nem túl hízelgő bizonyítványt állít ki a politikai osztályról.

Másrészt viszont egyesek szerint bizonyos mértékig kétségessé teszi a megválasztott parlament és kormány legitimitását, bár az is igaz, hogy a nem szavazás is sommás véleménynyilvánítást jelenthet.

Parlamenti képviselők egy csoportja most úgy döntött, megpróbálja felpörgetni a szavazókedvet. Persze nem úgy, hogy az éj leple alatt osztogatott liszt- vagy cukorszállítmányokkal próbálná urnákhoz vinni a lekenyerezett szavazóit, hanem törvényes eszközökkel.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói a héten olyan törvénytervezetet nyújtottak be a szenátusban, amely minden munkavállalót fizetett szabadnappal jutalmazna, ha részt vesz a választásokon.

Ez nem csupán a parlamenti voksolásra vonatkozik, hanem az összes többire,

tehát az önkormányzati, az államfő- és az EP-választásra, illetve a népszavazásokra is.

Az indoklásban emlékeztetnek a korábbi választásokon mért gyatra részvételre, és azt vetítik előre, hogy ezzel némileg sikerülhet feldobni a szavazókedvet.

Az érintettek száma közel 5,6 millió, vagyis az összes aktív munkavállaló.

A kezdeményezők szerint ez még pénzébe sem kerülne az államnak,

hiszen a fizetett szabadnapot a munkáltatóknak kellene állniuk

– ehhez azért lehet, hogy a munkáltatóknak is lenne néhány szava.

Az ötlet minden esetre nem rossz, és lehet, hogy ha bevezetnék, valóban sikerülne legalább néhány százalékkal feltornászni a választási részvételt.

Ahhoz azonban, hogy valóban egy fizetett szabadnappal többet kapjunk, ha elmegyünk szavazni, még a parlament mindkét házának meg kell szavaznia a tervezetet, és az államfőnek is ki kell hirdetnie.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS