// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ennyi romániai polgár kaphatja meg a koronavírus elleni oltást jövő nyárig

// HIRDETÉS

Mondja az egészségügyi szakember. Már persze ha minden jól megy.

Az ország jelentős számú polgára, akár ötmillió ember is megkaphatja a koronavírus elleni oltást, így immunissá válhat a kórral szemben – mondja Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, Románia Egészségügyi Világszervezethez (WHO) delegált képviselője.

Aki egyben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjelöltje is, de ettől még vezető egészségügyi szakemberként az elnök által összehívott szerdai egyeztetésen is részt vett.

Rafila azt mondja: ha az első adagnyi vakcina legkésőbb jövő januárban megérkezik az országba, akkor nyárra nagyon valószínű, hogy mintegy ötmilliónyian már meg is kaphatják az oltást.

Ehhez persze idejekorán meg kell szervezni az oltási központokat és az oltások kiszállítását, illetve beadását, mivel a románok nem éppen a szervezés bajnokai – mutatott rá nem kis önkritikával.

Az egészségügyi szakember emlékeztetett: jelenleg három oltás is az utolsó tesztelési fázisban van, és várhatóan decemberben vagy legkésőbb januárban az első meg is kapja a szükséges jóváhagyásokat.

Mivel pedig a gyártók erre számítva már jó előre elkezdték a gyártást, az engedélyezés pillanatában már várhatóan több tízmilliónyi adag oltás áll majd rendelkezésre, amit el is kezdhetnek kiszállítani a megrendelőknek.

Az Európai Unió már korábban jókora adag oltást kötött le a tagállamok számára, ebből kaphatja meg az első néhány millió adagot Románia.

Az első oltásokat a mintegy 200-250 000 egészségügyi dolgozó kapja meg, utánuk pedig a kockázati kategóriák, vagyis a krónikus betegek és az idősek.

Klaus Iohannis államfő kedden este arról beszélt, hogy az első oltások a jövő év első negyedében érkezhetnek meg az országba.

Ezzel ellentmondott Nelu Tătaru egészségügyi miniszternek, aki korábban többször is azt mondta, hogy már decemberben megérkezhetnek az oltások.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS