// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ennyi pénzt küld haza havonta átlagosan egy külföldön dolgozó román állampolgár

// HIRDETÉS

Tekintélyes összegről van szó.

Közismert tény, hogy Románia egyik legfőbb exportcikke az elmúlt évtizedben nem valami ipari termék, még csak nem is valamilyen alapanyag, hanem a munkaerő: főleg a 2007-es EU-csatlakozás után emberek milliói vették a nyakukba a nagyvilágot, hogy a jobb nyugat-európai kereseti lehetőségeket kihasználva próbáljanak jobb egzisztenciát teremteni saját maguk és családjuk számára.

Itt most nem a bűncselekményből vagy koldulásból élőkről van szó – bár ők is tekintélyes számot képviselnek –, hanem azokról, akik akár hivatalosan bejelentve, akár feketén, de fizetésükért minden erejüket megfeszítve dolgoznak.

És ezzel nem csupán magukat, de itthon maradt

családjukat, ezzel közvetve pedig Románia gazdaságát is támogatják.

Nem is kevéssel.

A nemzetközi pénzátutalással foglalkozó TransferGo cég adatai szerint egy külföldön dolgozó román állampolgár ugyanis havonta átlagosan 500 eurót küld haza.

Márpedig ez mindenképpen nagy összegnek számít. Egyrészt a romániai bérek miatt az itthon maradt családtagok számára, másrészt a pénzküldő számára is.

Egy külföldön dolgozó román állampolgár ugyanis a számítások szerint átlagosan havi 2000 eurót keres, vagyis

keresetének negyedét hazaküldi.

Mindezt olyan körülmények között, hogy Nyugat-Európában a megélhetési költségek jóval magasabbak.

Sokan azonban ezt azért vállalják be, mert középtávon azt tervezik, hogy valamikor hazaköltöznek, így itthon szeretnének decens egzisztenciát teremteni a kint megkeresett pénzből.

Az általuk hazaküldött pénz mennyiségét a gazdaság is megérzi: a Világbank számításai szerint a járvány előtti utolsó, normális körülmények között zajló évben, 2019-ben 7,2 milliárd dollárt küldtek haza, ami a GDP 3 százalékát tette ki.

Mint ismert, Olaszországban és Spanyolországban milliós nagyságrendű az ott élő románok száma, de nem sokkal marad el ettől a Nagy-Britanniában és Németországban élőké sem.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS