// 2026. szeptember 13., vasárnap // Kornél

Ennyi pénzt küld haza havonta átlagosan egy külföldön dolgozó román állampolgár

// HIRDETÉS

Tekintélyes összegről van szó.

Közismert tény, hogy Románia egyik legfőbb exportcikke az elmúlt évtizedben nem valami ipari termék, még csak nem is valamilyen alapanyag, hanem a munkaerő: főleg a 2007-es EU-csatlakozás után emberek milliói vették a nyakukba a nagyvilágot, hogy a jobb nyugat-európai kereseti lehetőségeket kihasználva próbáljanak jobb egzisztenciát teremteni saját maguk és családjuk számára.

Itt most nem a bűncselekményből vagy koldulásból élőkről van szó – bár ők is tekintélyes számot képviselnek –, hanem azokról, akik akár hivatalosan bejelentve, akár feketén, de fizetésükért minden erejüket megfeszítve dolgoznak.

És ezzel nem csupán magukat, de itthon maradt

családjukat, ezzel közvetve pedig Románia gazdaságát is támogatják.

Nem is kevéssel.

A nemzetközi pénzátutalással foglalkozó TransferGo cég adatai szerint egy külföldön dolgozó román állampolgár ugyanis havonta átlagosan 500 eurót küld haza.

Márpedig ez mindenképpen nagy összegnek számít. Egyrészt a romániai bérek miatt az itthon maradt családtagok számára, másrészt a pénzküldő számára is.

Egy külföldön dolgozó román állampolgár ugyanis a számítások szerint átlagosan havi 2000 eurót keres, vagyis

keresetének negyedét hazaküldi.

Mindezt olyan körülmények között, hogy Nyugat-Európában a megélhetési költségek jóval magasabbak.

Sokan azonban ezt azért vállalják be, mert középtávon azt tervezik, hogy valamikor hazaköltöznek, így itthon szeretnének decens egzisztenciát teremteni a kint megkeresett pénzből.

Az általuk hazaküldött pénz mennyiségét a gazdaság is megérzi: a Világbank számításai szerint a járvány előtti utolsó, normális körülmények között zajló évben, 2019-ben 7,2 milliárd dollárt küldtek haza, ami a GDP 3 százalékát tette ki.

Mint ismert, Olaszországban és Spanyolországban milliós nagyságrendű az ott élő románok száma, de nem sokkal marad el ettől a Nagy-Britanniában és Németországban élőké sem.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család
Krónika

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család

A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Főtér

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?
Krónika

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?

Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS