// 2026. június 28., vasárnap // Levente, Irén

Ennyi pénzt küld haza havonta átlagosan egy külföldön dolgozó román állampolgár

// HIRDETÉS

Tekintélyes összegről van szó.

Közismert tény, hogy Románia egyik legfőbb exportcikke az elmúlt évtizedben nem valami ipari termék, még csak nem is valamilyen alapanyag, hanem a munkaerő: főleg a 2007-es EU-csatlakozás után emberek milliói vették a nyakukba a nagyvilágot, hogy a jobb nyugat-európai kereseti lehetőségeket kihasználva próbáljanak jobb egzisztenciát teremteni saját maguk és családjuk számára.

Itt most nem a bűncselekményből vagy koldulásból élőkről van szó – bár ők is tekintélyes számot képviselnek –, hanem azokról, akik akár hivatalosan bejelentve, akár feketén, de fizetésükért minden erejüket megfeszítve dolgoznak.

És ezzel nem csupán magukat, de itthon maradt

családjukat, ezzel közvetve pedig Románia gazdaságát is támogatják.

Nem is kevéssel.

A nemzetközi pénzátutalással foglalkozó TransferGo cég adatai szerint egy külföldön dolgozó román állampolgár ugyanis havonta átlagosan 500 eurót küld haza.

Márpedig ez mindenképpen nagy összegnek számít. Egyrészt a romániai bérek miatt az itthon maradt családtagok számára, másrészt a pénzküldő számára is.

Egy külföldön dolgozó román állampolgár ugyanis a számítások szerint átlagosan havi 2000 eurót keres, vagyis

keresetének negyedét hazaküldi.

Mindezt olyan körülmények között, hogy Nyugat-Európában a megélhetési költségek jóval magasabbak.

Sokan azonban ezt azért vállalják be, mert középtávon azt tervezik, hogy valamikor hazaköltöznek, így itthon szeretnének decens egzisztenciát teremteni a kint megkeresett pénzből.

Az általuk hazaküldött pénz mennyiségét a gazdaság is megérzi: a Világbank számításai szerint a járvány előtti utolsó, normális körülmények között zajló évben, 2019-ben 7,2 milliárd dollárt küldtek haza, ami a GDP 3 százalékát tette ki.

Mint ismert, Olaszországban és Spanyolországban milliós nagyságrendű az ott élő románok száma, de nem sokkal marad el ettől a Nagy-Britanniában és Németországban élőké sem.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Kiakadtak az oroszok egy erdélyi város polgármesterére az orosz zászló és himnusz betiltása miatt
Krónika

Kiakadtak az oroszok egy erdélyi város polgármesterére az orosz zászló és himnusz betiltása miatt

Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma
Székelyhon

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Megszavazta Marosvásárhely önkormányzata az idei díszpolgárok névsorát, noha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyílt levélben tiltakozott a jelöltek – különösen néhai Kincses Előd jogász, közíró – ellen.

Tusványos: a Tisza politikusai elutasították a meghívást, román együttes is fellép
Krónika

Tusványos: a Tisza politikusai elutasították a meghívást, román együttes is fellép

A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.

Rendkívüli hőség várható Székelyföldön
Székelyhon

Rendkívüli hőség várható Székelyföldön

Narancssárga, majd vörös hőségriasztás lép életbe Hargita, Maros és Kovászna megyében a hétvégén, a meteorológusok szerint vasárnap már rendkívüli hőségre és fokozott hőérzetre kell számítani.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS