Elképesztő összegeket emészt fel a koronavírusos betegek kórházi ápolása

Mindamellett, hogy az egészségügyi rendszert is durván leterheli.

Hirdetés

Miközben már több mint másfél éve mindannyian nyögjük a koronavírus-járvány negatív hatásait – a korlátozásoktól kezdve a döcögő oktatásig –, az kevesebb nyilvánosságot kapott, hogy a járvány hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszer mellett az államkasszára is.

Amit természetesen mindannyiunk zsebe bán.

Volt ugyan egy törvénytervezet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről, amely arra kötelezte volna az ingyenesen rendelkezésre álló oltást szándékosan elutasító oltatlanokat, hogy amennyiben megfertőződnek és kórházba kerülnek, saját zsebből fizessék a kezelés költségeit, de a friss koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenkezése miatt ezt végül elvetették, bár a lépés nem lenne példátlan.

Tény ami tény, rendesen pörög a számláló, ha a koronavírusos betegek kórházi kezeléséről van szó, különösen akkor, ha súlyos esetekről van szó.

Az eddigi legmagasabb összegbe egy olyan, oltatlan férfi kórházi kezelése került, akit súlyos fertőzéssel kellett beutalni.

A férfi intenzív osztályra került, ahol az orvosok két hónapig küzdöttek az életéért – de végül meghalt.

A kezelése költségei két hónap alatt viszont elérték a 200 000 lejt.

A bukaresti Marius Nasta tüdőgyógyászati intézet vezetője szerint egy koronavírusos beteg kezelése napi 7000 lejbe kerül, ha intenzív osztályon kell ápolni, míg ha kevésbé súlyos az eset, és nem szorul intenzív ápolásra, akkor „potom” 2500 lejt kóstál.

Az év elejétől októberig átlagosan kilenc napig kezeltek egy intenzív osztályra kerülő beteget, október óta viszont ez az időtartam hat napra csökkent.

De nem azért, mert hamarabb gyógyultak volna, sőt: októbertől súlyosabb állapotban kerültek be a páciensek, így rendszerint átlagosan hat nap múlva belehaltak a fertőzés szövődményeibe.

A szakemberek szerint mindez hosszú távon is negatívan érinti az egészségügyi rendszert.

Hirdetés

Hiszen most számos krónikus betegnek nem jut hely a kórházakban – ha viszont majd a járvány elmúltával végre hozzáférhetnének a kezeléshez,

akkor félő, hogy már nem jut rá pénz.

Arról nem is beszélve, hogy a kórházak rezsiköltségei is jókorát nőttek az utóbbi időben.

Emellett az egészségügyi illetékesek arra is figyelmeztetnek, hogy az életben maradt oltatlanok egy része akár életre szóló szervi károsodásokat is szerezhet a fertőzés nyomán, ami egyrészt az életminőségét is rontja, másrészt további kezeléseket tehet szükségessé.

Ezért ismét csak felhívják a figyelmet, hogy az összes ilyen probléma megelőzésére az oltás a legegyszerűbb – ráadásul ingyenes – eszköz.

Már csak azért is, mert a statisztikák egyértelműek: nagyságrendekkel kisebb az esély arra, hogy egy oltott esetében súlyos fertőzés alakuljon ki, és intenzív osztályra kerüljön, ha elkapja a vírust, mint ha egy oltatlan fertőződik meg.

A végzetes kimenetelű fertőzés megelőzésében például hatalmas az oltás szerepe:

egy oltottnak hússzor kisebb az esélye arra, hogy belehaljon a koronavírus-fertőzés szövődményeibe, mint egy oltatlannak.

Ezt Valeriu Gheorghiţă orvos ezredes hátborzongató, konkrét példával számszerűsítette: a negyedik hullámban húszezren haltak meg Romániában a koronavírus-fertőzés szövődményeiben – ha azonban az oltottak száma lényegesen nagyobb lett volna, akkor ez a szám legfeljebb 1000 lenne.

 

Hirdetés