// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Elképesztő összegeket emészt fel a koronavírusos betegek kórházi ápolása

// HIRDETÉS

Mindamellett, hogy az egészségügyi rendszert is durván leterheli.

Miközben már több mint másfél éve mindannyian nyögjük a koronavírus-járvány negatív hatásait – a korlátozásoktól kezdve a döcögő oktatásig –, az kevesebb nyilvánosságot kapott, hogy a járvány hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszer mellett az államkasszára is.

Amit természetesen mindannyiunk zsebe bán.

Volt ugyan egy törvénytervezet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről, amely arra kötelezte volna az ingyenesen rendelkezésre álló oltást szándékosan elutasító oltatlanokat, hogy amennyiben megfertőződnek és kórházba kerülnek, saját zsebből fizessék a kezelés költségeit, de a friss koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenkezése miatt ezt végül elvetették, bár a lépés nem lenne példátlan.

Tény ami tény, rendesen pörög a számláló, ha a koronavírusos betegek kórházi kezeléséről van szó, különösen akkor, ha súlyos esetekről van szó.

Az eddigi legmagasabb összegbe egy olyan, oltatlan férfi kórházi kezelése került, akit súlyos fertőzéssel kellett beutalni.

A férfi intenzív osztályra került, ahol az orvosok két hónapig küzdöttek az életéért – de végül meghalt.

A kezelése költségei két hónap alatt viszont elérték a 200 000 lejt.

A bukaresti Marius Nasta tüdőgyógyászati intézet vezetője szerint egy koronavírusos beteg kezelése napi 7000 lejbe kerül, ha intenzív osztályon kell ápolni, míg ha kevésbé súlyos az eset, és nem szorul intenzív ápolásra, akkor „potom” 2500 lejt kóstál.

Az év elejétől októberig átlagosan kilenc napig kezeltek egy intenzív osztályra kerülő beteget, október óta viszont ez az időtartam hat napra csökkent.

De nem azért, mert hamarabb gyógyultak volna, sőt: októbertől súlyosabb állapotban kerültek be a páciensek, így rendszerint átlagosan hat nap múlva belehaltak a fertőzés szövődményeibe.

A szakemberek szerint mindez hosszú távon is negatívan érinti az egészségügyi rendszert.

Hiszen most számos krónikus betegnek nem jut hely a kórházakban – ha viszont majd a járvány elmúltával végre hozzáférhetnének a kezeléshez,

akkor félő, hogy már nem jut rá pénz.

Arról nem is beszélve, hogy a kórházak rezsiköltségei is jókorát nőttek az utóbbi időben.

Emellett az egészségügyi illetékesek arra is figyelmeztetnek, hogy az életben maradt oltatlanok egy része akár életre szóló szervi károsodásokat is szerezhet a fertőzés nyomán, ami egyrészt az életminőségét is rontja, másrészt további kezeléseket tehet szükségessé.

Ezért ismét csak felhívják a figyelmet, hogy az összes ilyen probléma megelőzésére az oltás a legegyszerűbb – ráadásul ingyenes – eszköz.

Már csak azért is, mert a statisztikák egyértelműek: nagyságrendekkel kisebb az esély arra, hogy egy oltott esetében súlyos fertőzés alakuljon ki, és intenzív osztályra kerüljön, ha elkapja a vírust, mint ha egy oltatlan fertőződik meg.

A végzetes kimenetelű fertőzés megelőzésében például hatalmas az oltás szerepe:

egy oltottnak hússzor kisebb az esélye arra, hogy belehaljon a koronavírus-fertőzés szövődményeibe, mint egy oltatlannak.

Ezt Valeriu Gheorghiţă orvos ezredes hátborzongató, konkrét példával számszerűsítette: a negyedik hullámban húszezren haltak meg Romániában a koronavírus-fertőzés szövődményeiben – ha azonban az oltottak száma lényegesen nagyobb lett volna, akkor ez a szám legfeljebb 1000 lenne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS