// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Elit Alakulat 2.0 – kalandra szólító kiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban

// HIRDETÉS

A Miskolcról Csíkszeredába vitt kiállítást kedden este nyitották meg és április 20-ig lesz látogatható.

„Ne féljenek kinyitni a fiókokat, fedezzék fel a kiállítás titkait” – ezzel a felhívással szól Pusztai Tamás, az Elit Alakulat 2.0 kiállítás kurátora a Csíki Székely Múzeumba látogatóknak, hogy tekintsék meg a honfoglaláskori leleteket bemutató tárlatot. A Miskolcról Csíkszeredába hozott kiállítást kedden este nyitották meg és április 20-ig lesz látogatható.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, az Elit Alakulat 2.0 kiállítás keddi megnyitóján úgy fogalmazott, intézményük folytatja ezzel a tárlattal a nagy kiállítások sorozatát, bár ezúttal nem képzőművészeti kiállítással készültek, hanem régészeti leleteket bemutató tárlattal.

A honfoglalás-kori leleteket a miskolci múzeum bocsátotta rendelkezésükre, a jelentős régészeti anyag és tárgyi emlékek utaztatását és csíkszeredai kiállítását a magyar kormány támogatta.

A nemzetszolgálatnak kiemelkedő példája

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar régészet elmúlt 100 évének és a magyarság történetének legfontosabb és legszebb tárgyi emlékeként jellemezte a Székelyföldre elhozott tárlatot. László Gyuláról, a legnagyobb magyar történészről is említést tett.

„Neki is köszönhetjük azt, hogy tudjuk, hogy kik vagyunk és hova tartunk a 21. század derekán. Az ő munkássága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy történelmünkre büszke nemzetté válhattunk. A mai értékvesztett világban talán a legfontosabb feladatunk az, hogy az őseink által ránk hagyott örökséget tiszteljük, ápoljuk és a jövő generációjának továbbadjuk: nemzetünk jelenét és jövőjét ezzel szolgálva”

– fogalmazott. Hozzátette, a most megnyíló kiállítás ennek a nemzetszolgálatnak kiemelkedő példája. Mint mondta, örül annak, hogy ami évekkel ezelőtt még álom volt, azt együttes erővel valóssággá tudták formálni. Potápi szerint a magyar kormány nemzetpolitikájának középpontjában az identitás megőrzése és megerősítése a családok támogatása és a szülőföldön való boldogulás biztosítása áll. Ennek érdekében – folytatta az államtitkár – egységes Kárpát-medencei térben „gondolkodunk az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a sport területén”.

Titkos régészeti laboratórium

Szolyák Péter, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy a kiállítás már most hiányzik Miskolcról, azonban tudja, hogy itt, Csíkszeredában jó helyen lesz. A kiállítást úgy jellemezte, mint egy különleges, felfedező, kalandos kiállítást, amely olyan, mint a nagyszülők padlása, tele feltárásra váró titkokkal.

Pusztai Tamás, a kiállítás kurátora (korábban a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója volt, és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese), pedig titkos régészeti kutató-laboratóriumnak titulálta a tárlatot, amely felkészíti a látogatókat arra az esetre, ha visszatérnének az időben, a honfoglalás korába. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az érdeklődők bátran nyissák ki a fiókokat, és fedezzék fel a kiállítás titkait.

A honfoglalás kori leletek nyomában

A Csíki Székely Múzeum nagy kiállításainak sorába helyezhető a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karoson feltárt honfoglalás kori temetők leletanyagából létrehozott tárlat. A csíki múzeumban soha nem volt még időszakos régészeti tárgyú kiállítás, és ez a projekt a határon átívelő múzeumi együttműködések rendszerébe illeszthető – fogalmazott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója kedden, a sajtó munkatársainak tartott megnyitó előtti tárlatvezetésen. Az Elit alakulat 2.0 három teremben tekinthető meg, az első egy fogadótér, a súlypont a bástyában kapott helyet, míg a harmadik teremben – ahová egy jurtát is felállítottak – a múzeumpedagógiai foglalkozások fognak zajlani.

A honfoglalás korának legszebb leletei

A tárlatot vezető Pusztai Tamás kifejtette, a karosi 2-es és 3-as számú temetőket Révész László régész tárta fel 1986 és 1990 között. A régész 600 oldalas könyvben dolgozta fel a temetők kutatását, és 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóján kézenfekvő volt, hogy Miskolcon rendezik meg azt a nagy kiállítást, amely bemutatja a honfoglalás kor legszebb leleteit. A kiállítás aztán elkerült Budapestre, majd bejárta egész Európát. Mivel a sírok több mint hatvan százalékába férfiakat temettek, Révész feltételezte, hogy egy válogatott közösség tagjai lehettek az oda temetett emberek. Ráadásul a 2-es temető 52-es sírja és a 3-as temető 11-es számú sírja különleges leleteket tartalmazott. „Mindenik sír nagyon gazdag volt, hiszen a nomádok számára az az érték, ami rajtuk van, a viseletük, a fegyverzetük, és még a hátaslovukat is velük temették. Kiemelkedett ez a két sír anyaga, olyan tárgyak voltak ezekben a sírokban, amelyek komoly méltóságjelvények voltak, tehát vezéri sírokat találtak. Innen jött ez a válogatott közösség temetője elmélet.”

Tanulmányozható a temető térképe

A leletanyagok mellett a látogató tanulmányozhatja a temető térképét és akárcsak egy régész, rekonstruálhatja a történéseket: minden vitrinnek van egy száma, ugyanígy minden fióknak is, és a fülszövegekben utalások találhatók más vitrineknek más fiókjaihoz. 64 ilyen kapcsolat van, tehát a kiállítás bármelyik pontján kapcsolódik be a látogató, önállóan tud kutatni. „A látogató számára a leginkább a kórházi betegkartonokhoz hasonló leírásokat is készítettünk, amelyeket mi is mindig elkészítünk, amikor egy temető feldolgozását végezzük. A látogató megkapja a térképet, a leírásokat, a tárgyakat és lehetősége van, hogy egy alternatív rekonstrukciót készítsen. Nem csak a régésznek van joga gondolkodni a múltról, hanem bárkinek. Készítettünk egy alkalmazást, ahol a két vezéri sírt feltárhatják. Igyekeztünk az informatikai eszközöket háttérbe szorítani, mert úgy gondoltuk, hogy akkor is lehet valaki interaktív, ha beszélget a másikkal. A pihenőtérben van egy kvízjáték, ahol egymás ellen játszhatnak a látogatók és végül megtudják, hogy milyen honfoglaló vezérek vagy éppen milyen régészek lennének” – avatott be a részletekbe Pusztai Tamás.

Fotók: Gábos Albin

[gallery type="rectangular" ids="343837,343855,343867,343840,343843,343846,343849,343852,343858,343861,343864,343870,343873,343876,343882,343885,343888,343879"]

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS