Bámulatra méltó egyházzenei művek íródtak az 1989 utáni felszabadulásélményből szerte a Kárpát-medencében, de még a gyülekezetek és a papság számára sem ismertek. Ezen változtatna a Kolozsvári Magyar Napok új, nagyszabású társrendezvénye.
Kétévente pár napig Kolozsvár lesz a kortárs magyar egyházzene origója: nagyszabású rendezvénysorozattal egészül ki a Kolozsvári Magyar Napok kulturális felhozatala.
Az eseményt beharangozó első sajtótájékoztatón Selmeczi György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző – a Magyar Egyházzenei Fórum néven futó esemény ötletgazdája és főszervezője – avatott be a részletekbe, meghozva a kedvet a laikusok, de még az egyház számára is ismeretlen kortárs alkotások megismerése iránt.

A sajtótájékoztatón részt vett Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke (balról), Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, karmester (középen) és a virágvasárnapi koncertet adó Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője, Bubnó Tamás (jobbról). Fotó: KKE
Mint mondta, a magyar zeneszerzés robbanásszerű felszabadulásélményt élt át a rendszerváltozás után, annak köszönhetően, hogy a zeneszerzők egymással versengve szebbnél szebb, mélyebbnél mélyebb zeneműveket írtak a templomok számára.
a fórum pedig lehetőséget teremt a kortárs zeneszerzők számára, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a templomok csendes áhítatát megtörő, a lelket gyarapító és nemesítő muzsikát.
A Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 13. és 17. között esedékes Magyar Egyházzenei Fórum a Kárpát-medence legrangosabb kórusait sorakoztatja fel: öt nap alatt, tíz kolozsvári templomban, naponta legalább két koncerttel készülnek, ugyanakkor vokálszimfonikus koncertek is műsorra kerülnek. Ez lesz az „igazság órája”, amikor a szerzők, a karnagyok és a gyülekezetek találkoznak egymással, ahogy fogalmazott Selmeczi György, aki szerint
A rendezvény szakmai házigazdája a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom Szent Cecília kórusa lesz, a záróelőadást pedig a fesztivál öt napja alatt zajló workshop keretében létrejövő kórus tartja.
Az egyházzenei fórumot a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Selmeczi György által alapított Auris Művészeti Egyesület szervezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kultúráért Felelős Államtitkárság támogatásával, további részletekért májustól kövessék figyelemmel a szervezők honlapját, Facebook-oldalát.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.