Egyházzene a 21. században: mit tud nyújtani a mai ember számára ez a szakrális műfaj?
Bámulatra méltó egyházzenei művek íródtak az 1989 utáni felszabadulásélményből szerte a Kárpát-medencében, de még a gyülekezetek és a papság számára sem ismertek. Ezen változtatna a Kolozsvári Magyar Napok új, nagyszabású társrendezvénye.
Kétévente pár napig Kolozsvár lesz a kortárs magyar egyházzene origója: nagyszabású rendezvénysorozattal egészül ki a Kolozsvári Magyar Napok kulturális felhozatala.
Mitől izgalmas a vállalkozás?
Az eseményt beharangozó első sajtótájékoztatón Selmeczi György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző – a Magyar Egyházzenei Fórum néven futó esemény ötletgazdája és főszervezője – avatott be a részletekbe, meghozva a kedvet a laikusok, de még az egyház számára is ismeretlen kortárs alkotások megismerése iránt.
A sajtótájékoztatón részt vett Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke (balról), Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, karmester (középen) és a virágvasárnapi koncertet adó Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője, Bubnó Tamás (jobbról). Fotó: KKE
Mint mondta, a magyar zeneszerzés robbanásszerű felszabadulásélményt élt át a rendszerváltozás után, annak köszönhetően, hogy a zeneszerzők egymással versengve szebbnél szebb, mélyebbnél mélyebb zeneműveket írtak a templomok számára.
A fantasztikus, de csak szűk körben ismert örökség Európa fölé emelte a magyar egyházi zenét,
a fórum pedig lehetőséget teremt a kortárs zeneszerzők számára, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a templomok csendes áhítatát megtörő, a lelket gyarapító és nemesítő muzsikát.
A Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 13. és 17. között esedékes Magyar Egyházzenei Fórum a Kárpát-medence legrangosabb kórusait sorakoztatja fel: öt nap alatt, tíz kolozsvári templomban, naponta legalább két koncerttel készülnek, ugyanakkor vokálszimfonikus koncertek is műsorra kerülnek. Ez lesz az „igazság órája”, amikor a szerzők, a karnagyok és a gyülekezetek találkoznak egymással, ahogy fogalmazott Selmeczi György, aki szerint
az egyházművészet úgy kell bemutatni, hogy a széles tömegek szintjén is érthető legyen.
A rendezvény szakmai házigazdája a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom Szent Cecília kórusa lesz, a záróelőadást pedig a fesztivál öt napja alatt zajló workshop keretében létrejövő kórus tartja.
Az egyházzenei fórumot a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Selmeczi György által alapított Auris Művészeti Egyesület szervezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kultúráért Felelős Államtitkárság támogatásával, további részletekért májustól kövessék figyelemmel a szervezők honlapját, Facebook-oldalát.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
