// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Egy régi késelés szokatlan utóélete alakítja a választási hatóság jelenét

// HIRDETÉS

Forgatókönyvírók sem tudnának fordulatosabb bűnügyi történetet összehozni, mint amilyet a valóság írt Romániában.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) berkein belül apránként konszolidáló, legalább 25 főből álló craiovai érdekcsoportról közölt bűnügyi dokumentumfilmekbe illő tényfeltáró riportot a Rise Project. Van benne politika, gyilkossági kísérlet, szökés, okirat-hamisítás, plagizálás és egy karrier, amelyet minden gyilkossági kísérletért elítélt bűnöző megirigyelhetne.

Az AEP a demokrácia egyik kulcsfontosságú intézménye, mely nemcsak a választások tisztaságát felügyeli, a politikai pártok kampányának finanszírozásáról is dönt. Amióta Constantin Florin Mitulețu Buică az AEP elnöke, gyanúsabbnál gyanúsabb figurák tűntek fel, akik versenyvizsga nélkül jutottak először tanácsosi tisztségekhez, majd egyre fontosabb pozíciókhoz. Mintegy 25 főből álló craiovai érdekcsoportól van szó,

közülük is az egyik legkétesebb hírű alak a börtönt is megjárt Sorin Gabriel Lazăr.

Ő jelenleg az AEP nemzetközi kapcsolataiért és kommunikációjáért felel.

Az előzmények a 2000-es államfőválasztás első fordulója előtti napokig vezetnek vissza, amikor egy éjszaka konfliktus alakult ki két plakátragasztó csoport között. Az egyik oldalon a Nagy-Románia Párt (PRM), köztük Marius Mitulețu (az AEP jelenlegi elnökének testvére), a másik oldalon a Demokrata Párt (PD) fiatal – és többnyire részeg – aktivistái álltak.

Egy bárból csöppent bele az utcai nézeteltérésbe a 25 éves Sorin Gabriel Lazăr (az AEP jelenlegi kommunikációsa), aki a 2000-es években a PRM tagja és Corneliu Vadim Tudor nagy csodálója volt.

Az összetűzés hevében négyszer hátba szúrta az ittas Ștefan Bucur Stoicát,

a PD plakátragasztóját. Ő jelenleg egyébként a PNL Dolj megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő.

Az ügy nagy port kavart: a két érintett államfőjelölt, Petre Roman (PD) és Corneliu Vadim Tudor (PRM) is megpróbálta politikailag meglovagolni a fiatalok közötti összecsapást. Stoica túlélte a támadást. Jól jellemzi a kor hangulatát, hogy a kórházi kezelése alatt a titkosszolgálati kapcsolatokkal bíró apja biztonsági őrt állíttatott az egész incidenst kirobbantó fia kórterme elé.

A PRM nevében közben Lia Olguța Vasilescu szóvivő (jelenleg Craiova PSD-s polgármestere) hazugságokkal igyekezte tompítani az eset súlyát. Tagadta, hogy a gyanúsított – aki mellesleg közeli ismerőse volt – a PRM tagja lett volna.

Sorin Gabriel Lazăr megszökött az országból, és csak

2002 nyarán tért haza egy Los Angelesben szerzett új útlevéllel.

Azt hitte, hogy a Ion Iliescu államfő által frissen kihirdetett törvény majd megvédi őt a letartóztatástól, de rögtön előzetes letartóztatásba helyezték, amint Romániába ért. Az is érdekes, hogy az áldozat, Ștefan Bucur Stoica eleinte 100 millió lej kártérítést igényelt, majd miután a támadója anyja egy jól fizető álláshoz jutatta a Dolj megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál, elállt a követeléstől. Sorin Gabriel Lazăr két és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott, ebből mindössze egy évet és nyolc hónapot ült le.

Szabadulása után céget alapított, majd Angliában is élt egy ideig. Az AEP elnöke, Constantin Florin Mitulețu Buică 2019-ben alkalmazta az Állandó Választási Hatósághoz. Itt érdemes megemlíteni, hogy Mitulețu csak a véletlen folytán nem volt jelen a késelésbe torkolló ominózus éjszakán, testvére viszont ott volt,

utólag pedig segített eltöröltetni Lazăr priuszát.

Így került tehát a craiovai késelő az AEP-hez, miközben meghamisította az önéletrajzát, nem riadva vissza a plagizálástól sem. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, a kedvéért még egy új főtitkár-helyettesi posztot is kitaláltak. Csak a tavaly 220 millió lejt keresett az AEP-nél, havonta 4700 lejt markol fel útiköltségként úgy, hogy valójában egy bukaresti protokollházban él.

A Rise Proiect próbálta szóra bírni az érintetteket, de senki sem válaszolt a megkeresésükre. A fordulatokban gazdag teljes riportot itt lehet elolvasni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS