// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Egy korszak vége: nem kell többé sínes doszár a hivatalban. Ugye, Magdi?

// HIRDETÉS

Hitelesített okiratmásolatokat sem kell majd bevinni a morcos hivatalnoknak, egyszerűsödik az ügyintézés.

Istenem, hát megértük ezt is, pedig úgy tűnt, hogy ha egyszer valakinek valamilyen perverz indíttatásból eszébe jutna szobrot állítani a romániai bürokráciának, akkor az egy halom fénymásolt okirat-talapzaton élére állított szürke karton irattartó mappa, tájainkon ismertebb nevén a sínes doszár lesz.

Az állami, önkormányzati hivatalok, bíróságok és más intézmények közelében működő kis papírkereskedések és trafikok egész családokat tudtak eltartani az elmúlt évtizedekben, mivel a nagy levegővétel után a fejét ügyintézésre adó polgár kötelezően betért hozzájuk, miután a hivatalban ráreccsent a szigorú tisztviselő a szemüvege mögül, hogy „Sínes doszárja van-e? Mér nincs? Nem tudta, hogy kell?”

Na de most ennek vége.

Mert hogy a képviselőház döntő kamaraként szerdán elfogadott egy módosító tervezetet, amely megkönnyíti a hivatali ügyintézést. Az egyik előírás pedig az, hogy a központi és helyi közintézmények nem kérhetnek az emberektől semmiféle iratkezeléshez használatos eszközt, például irattartó mappát, gemkapcsot, gombostűt vagy egyéb hasonló tárgyakat.

Sőt, a hivataloknak kötelezően biztosítaniuk kell papíralapon vagy elektronikus, a honlapjukon elérhető és letölthető formában minden olyan űrlapot, típusnyomtatványt vagy kérvényt, mire a polgároknak szüksége van.

Fontos előírás az is, hogy a fizetős szolgáltatások árának megtérítésére kötelezően be kell vezetni a bankkártyás vagy egyéb formájú fizetési módozatokat.

Az úgy szabályozások életbe lépése után a közhivataloknak kötelezően el kell fogadniuk az ímélen elküldött digitális iratmásolatokat is, és az is könnyítés, hogy többé nem kell hitelesített másolatokkal bajlódni, a kópiák hitelességét az ügyintéző hivatalnok ellenőrzi majd helyben.

A módosításokról szóló törvénytervezet az elfogadása után már csak az államelnöki kihirdetésre vár, majd megjelenik a Hivatalos Közlönyben, ettől számítva pedig a 180. napon lép életbe.

A sínesdoszár-életérzés megértéséhez meg lehet nézni az alábbi örökzöld jelenetet:

[embed]

[/embed]

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS