// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Egészségügyi miniszter: csak mítosz, hogy a krónikus betegeknek nem ajánlott a koronavírus elleni oltás

// HIRDETÉS

Akik esetében viszont tényleg ellenjavallott, azok számára megoldást keresnek a kötelező munkahelyi védettségi igazolvány bevezetése esetén.

A leghatározottabban nem igaz, csupán mítosz, hogy a krónikus betegeknek nem szabad felvenniük a koronavírus elleni oltást, sőt számukra kiemelten ajánlott – oszlatott szét egy tévhitet Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a kötelező munkahelyi védettségi igazolvány bevezetése kapcsán.

A tárcavezető figyelmeztetett: éppen a neopláziás vagy allergiás személyek azok, akik különösen jól teszik, ha beoltatják magukat.

Emlékeztetett: az esetleges ellenjavallatok csak időszakosak, kizárólag azok számára egyértelműen ellenjavallott az oltás felvétele,

akik annak valamely összetevőjére allergiásak.

A krónikus betegek esetében viszont a különböző – például immunszupresszív vagy kemoterápiás – kezelések legfeljebb csak átmeneti időszakot jelentenek, azok után pedig felvehetik az oltást.

Mindezt annak kapcsán fejtette ki, hogyan járnak el a krónikus betegek esetében a kötelező munkahelyi védettségi bevezetésekor.

Az ugyanis – már ha sikerül elfogadtatni a parlamentben a bevezetéséről szóló jogszabályt – elvileg kizárólagos feltétele lesz annak, hogy egy alkalmazott dolgozhasson.

Az igazolvány az oltottságot, a fertőzésen való átesést vagy a friss negatív teszteredményt igazolja majd, aki pedig nem rendelkezik ilyennel, annak a munkaszerződését felfüggesztik, és erre az időszakra fizetést se kap.

Aki nem akarja beoltatni magát, az 15 utalványt kap, amelyet ingyenes tesztek elvégzésére használhat fel.

Arra a felvetésre, hogy vajon azok a krónikus betegek, akik olyan kezelés alatt állnak, amely alatt nem vehetik fel az oltást, kapnak-e ilyen ingyenes tesztutalványokat, Rafila elmondta,

az ilyen, egyedi esetekre megoldásokat találnak,

de ez nem jelenti azt, hogy az érintettek később nem kaphatnak vakcinát.

Sőt a kötelező védettségi bevezetése újabb apropó annak tudatosítására, hogy a krónikus betegek számára kiemelten ajánlott az oltás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS