// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Băsescu: adjuk meg a szemétnek az őt megillető tiszteletet!

// HIRDETÉS

Nem vicc, tényleg ezt mondta. És ez eddig az egyik legjobb kampányszöveg.

Keményen belevetette magát a választási kampányba Traian Băsescu volt államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő, aki ismét harcba szállt Bukarest főpolgármesteri tisztségéért, miután 2004-es elnökké választásáig egyszer már betöltötte ezt a funkciót.

Az általa életre hívott Népi Mozgalom Pártot (PMP) most a jelek szerint a környezet vádelmére sokat adó zöldpártként szeretné pozicionálni, ezért egy hétfői kampányrendezvényen a háztartási hulladék újrahasznosításának fölöttébb hasznos voltáról értekezett.

A rendezvényen emlékeztetett, hogy a hulladék szeméttelepre szállítása nem a legjobb megoldás, még akkor sem, ha környezetbarát hulladéklerakóról van szó.

Egyes országok például gyakorlatilag arannyá változtatták a szemetet – és itt nem a hulladékbizniszt lenyúló, és abból óriási pénzeket kaszáló olasz maffiára gondolt, hanem a svédekre, akik a hulladék 99,2 százalékát újrahasznosítják.

Emlékeztetett, brüsszeli lakásában, amelyet EP-képviselőként bérel, a helyi hulladékgazdálkodási cég által biztosított, különböző színű zsákokba gyűjti a háztartási szemetet, a fémet és a papírt, ezt a gyakorlatot pedig Bukarestben is meghonosítaná, ha ismét főpolgármesterré választották.

A szemétből jelentős mennyiségű áramot, meleg viet és távhőt lehet a lakosság számára biztosítani – idézte tovább a példákat.

„Adjuk meg a szemétnek azt a figyelmet és tiszteletet, amely megilleti” – összegezte ars poeticáját a veterán politikus.

Akinek alapvetően igaza van, hiszen az észszerű hulladékgyűjtés- és újrahasznosítás tényleg mindannyiunk érdeke.

Bár kétségkívül az egyik legjobb kampányszöveg az elmúlt hetekben, azért az talán mégiscsak kicsit túlzás, hogy tisztelegni kelljen előtte.

Igaz, amióta az ő és pártja egyik legfőbb programpontja a primitív magyarellenes uszítás lett, tény, hogy még a szemét is több tiszteletet érdemel nála.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS