// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Az ügyeletes román vérnackó bagázs leruccant Sepsiszentgyörgyre, himnuszt énekelni (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Mert hogy ma van a román nemzeti himnusz napja. Voltak is vagy huszonöten. De annál nagyobb hülyeségeket mondtak.

Minden nemzet megünnepli a himnuszát, jól van ez így. A legújabb román nemzeti himnusz hivatalos ünnepnapja 1998 óta július 29., ugyanis 1848-ban ezen a napon énekelték el a Deșteaptă-te române! című nótát egy Râmnicu Vâlcea-i parkban.

Azt viszont kevésbé értjük, hogy egy vérnackó egyesületnek miért kell épp Sepsiszentgyörgyön megszerveznie a nagy ünneplést. Mert az oké, hogy provokálnak egy kicsit, de hát muszáj olyan helyen herregni, ahol a kutyát se érdekel a habzó szájú nyámozás?

De kit érdekel a józan ész, ha egyszer felhorgad az ideológiai fallosz? A Calea Neamului nevű szervezvényt, élén egy bizonyos Mihai Târnoveanuval biztos nem. Elmentek hát szépen Sepsiszentgyörgyre és szerdán délután háromkor, a tűző napon megcsinálták a haknijukat a Vitéz Mihály előtti téren, ahol máskor is szokták. A Kárpátokon túli elvtársakkal együtt voltak vagy huszonöten.

Szépen elénekelték a román nemzeti himnuszt, kétszer is, más hazafias nótákkal is kedveskedtek a jelenlevőknek, és persze a vezér, Târnoveanu magiszter is mondott egy beszédet. Összefoglaljuk röviden (tényleg): a románoknak állítólag nehéz az életük manapság. Más: a románok nem szabadok. Más: a román nemzeti identitás és a román nyelv politikai alkuk tárgya. Más: a román hősöket kiirtják a történelem könyvekből. Más: eladják a románok aranyát, földjét, erdőit. Más: eladják a románok lelkét is. Más: le akarják dönteni a román hősök hősi keresztjeit. Más: kővel dobálják az ortodox szentegyházat. Más: a román már nem úr a saját hazájában.

Ezek után a vidám társaság összepakolta a hangfalakat, bannereket, miegymást, majd kiment a hősök temetőjébe, hogy a román hősök hantjainál folytassa az ünneplést. A második videó ismét himnuszénekléssel indult (ráadásul helyenként hajmeresztően hamisan), és annyira untuk, hogy nem néztük végig. Elnézést kérünk! Akinek van kedve hozzá, parancsoljon:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS