// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az óvodák és az iskolák mihamarabbi újranyitása az új oktatási miniszter elsődleges célja

// HIRDETÉS

Bár nem teljesen rajta múlik, hogy mikor indul újra a hagyományos oktatás, a szándék megvan.

Az utóbbi napokban Sorin Cîmpeanu új oktatási miniszter többször is elmondta, hogy abszolút prioritásként tekint a tanintézmények mihamarabbi újranyitására. A téli vakáció január 10-én jár le, ezt követően három hétig zajlik az oktatás, majd zárul az első félév. A következő vakáció január 30 – február 7. között esedékes. Ennek tükrében érthető, hogy a szülőket foglalkoztatja a kérdés:

vajon mennyi az esély arra, hogy már januárban újranyitnak az iskolák?

Konkrét választ nem adott a tárcavezető, így a bizonytalanság még eltarthat egy ideig.

Amit viszont ki lehet hámozni a nyilatkozatából, hogy az óvodák és az elemi iskolák újranyitásával, fokozatoson térhetnek vissza a gyerekek az iskolapadokba, majd az alsó középfokú, középfokú és felsőfokú oktatási intézmények is megnyithatják kapuikat. Erre azon nyomban sor kerülhet, amint a járványhelyzet lehetővé teszi. Megnézik, hogy milyen fokon terjed az új vírustörzs más országokban (tudható, hogy a mutáns vírus a gyerekek között is gyorsan terjed), megfigyelik, milyen óvintézkedéseket vezetnek be máshol, konzultálnak a járványszakértőkkel, és ennek alapján döntenek az újranyitásról.

Cîmpeanu egyértelművé tette, hogy ha az oktatási tárca – mely az egészségügy után a második legnagyobb közintézmény-rendszer – nem kapja meg a kormányprogramban szereplő összegeket, akkor lemond a mandátumáról. Ha kell, akkor naponta el fogja mondani:

az oktatáshoz pénz kell, enélkül nem tudják javítani az internet-hozzáférést, illetve csökkenteni a román oktatásban létező egyenlőtlenségeket, hangsúlyozta.

Cîmpeanu neve egyébként nem véletlenül cseng ismerősen, Victor Ponta kormányában már volt oktatási miniszter, 2014-ben. A Colectiv-tűzvész után, 2015. novemberében ideiglenesen átvette a miniszterelnöki teendőket Victor Pontától. Háromszor is pártot cserélt, 2020 januárjában lépett be a PNL-be. Az oktatási tárca vezetőjeként több vitatott kezdeményezése is volt, például a plagizálóknak lehetővé tette volna, hogy önként lemondjanak a doktori tisztségükről. Kienevezése ellen az USR-PLUS tiltakozott a leghangosabban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS