Nem Liliputban járunk, de még csak nem is a Mini Erdély Parkban, hanem a mesebeli szépségű Máramarosban, ahol a hegyvilág közepén lapul meg egy nehezen megközelíthető, Cornăţea nevű település. Talán soha nem is hallottunk volna az alig 200 lakosú tanyáról, ha nem derült volna ki, hogy ott működik az ország legkisebb iskolája, melynek a belterülete – fogózzanak meg – alig 12 négyzetméter.

A faházikóban jelenleg hat diák tanul – ők mind I-IV. osztályosok –, a tanítónéni pedig naponta 14 kilométert gyalogol, hogy eljusson a munkahelyére. Nem akármilyen túra ez: a hegyvidéki tanyára egy olyan földút vezet, melyen kizárólag lovas szekérrel vagy terepjáróval lehet közlekedni, de legtöbben gyalogol teszik meg ezt a távot.

Az iskola távolról sem nevezhető EU-konformnak, sőt: az elmúlt hat évtizedben, amióta a kis házikóban iskola működik soha nem vezették be az elektromos áramot, pár éve azonban egy civil szervezet napelemes rendszert ajándékozott az intézménykének.

Olyan év is volt, amikor 17 diák tanulta a betűvetést a házikóban, természetesen két váltásban, mert egyszerre nem fértek volna el a pici tanteremben.

A Cornăţea-i iskolában a világjárvány sem állította fejre a programot: nincs térerő, nincs internet, úgyhogy a táblagépekkel – ha lennének – nem is tudnának mit kezdeni. A legközelebbi iskola egyébként Ruszpolyána községben található, de az is legalább 10 kilométerre van a tanyától.