// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Az iskolák újranyitása azon is múlhat, hogy hajlandóak-e beoltatni magukat a pedagógusok

// HIRDETÉS

Az oktatási miniszter elmondta, minden érintett intézménytől bekérik az adatokat.

A koronavírus-járvány okozta egyik legnagyobb probléma a hagyományos oktatás ellehetetlenülése: hónapok óta zárva vannak az iskolák, a diákok pedig otthonról, online vesznek részt az órákon.

Már akinek van internet-hozzáférése.

Ez pedig mind a diákok, mind a tanárok, mind pedig a szülők idegeit megviseli.

Arról nem is beszélve, hogy az oktatás hatékonyságát is kérdőjelessé teszi.

Bár sokan abban reménykedtek, hogy a téli szünidő végén, január 11-én ismét megnyithatnak az iskolák, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter lehűtötte a kedélyeket, és néhány nappal ezelőtt azt mondta: február 8-a, a második félév kezdete lehet az iskolák megnyitásának napja.

Azóta viszont némileg árnyalta az álláspontját.

Hétfőn este arról beszélt: a minisztérium átiratot küldött az összes megyei tanfelügyelőségnek és az egyetemeknek, hogy felmérje, milyen mértékben hajlandóak beoltatni magukat a pedagógusok és az oktatási intézmények kisegítő személyzetének tagjai, akik várhatóan az egészségügyi dolgozók után, a második körben kerülnek sorra.

Az eredményt január 15-éig várják.

Ezt követően pedig többek között ezen felmérés eredményét is figyelembe veszik, amikor az oktatási intézmények megnyitásának időpontjáról döntenek.

De persze nem ez az egyetlen tényező.

Azt is megvizsgálják, hogyan alakulnak a járványadatok a téli vakáció után – az erre vonatkozó adatok szintén január 15-re lesznek hozzáférhetőek.

És persze az is fontos szempont, hogy addig hogyan alakul az oltási kampány.

Cîmpeanu most azt mondja: minden forgatókönyv lehetséges, vagyis elfordulhat, hogy úgy döntenek: az alacsonyabb fertőzöttségi rátájú településeken már február 8-a előtt megnyithatnak az iskolák, de az is lehet, hogy csak bizonyos évfolyamokat engednek vissza az iskolapadokba.

Például az alsó tagozatosokat és a végzős évfolyamokat.

Ehhez azonban meg kell várni az összes szükséges adatot, és az egészségügyi szakemberek véleményét is ki kell kérni.

Január 15-e után majd többet tudunk.

Addig meg lehet reménykedni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Csalóknál landolhatnak az SMS-ek, ha eltűnik a térerő, figyelmeztet a rendőrség

Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS