// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az iskolák újranyitása azon is múlhat, hogy hajlandóak-e beoltatni magukat a pedagógusok

// HIRDETÉS

Az oktatási miniszter elmondta, minden érintett intézménytől bekérik az adatokat.

A koronavírus-járvány okozta egyik legnagyobb probléma a hagyományos oktatás ellehetetlenülése: hónapok óta zárva vannak az iskolák, a diákok pedig otthonról, online vesznek részt az órákon.

Már akinek van internet-hozzáférése.

Ez pedig mind a diákok, mind a tanárok, mind pedig a szülők idegeit megviseli.

Arról nem is beszélve, hogy az oktatás hatékonyságát is kérdőjelessé teszi.

Bár sokan abban reménykedtek, hogy a téli szünidő végén, január 11-én ismét megnyithatnak az iskolák, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter lehűtötte a kedélyeket, és néhány nappal ezelőtt azt mondta: február 8-a, a második félév kezdete lehet az iskolák megnyitásának napja.

Azóta viszont némileg árnyalta az álláspontját.

Hétfőn este arról beszélt: a minisztérium átiratot küldött az összes megyei tanfelügyelőségnek és az egyetemeknek, hogy felmérje, milyen mértékben hajlandóak beoltatni magukat a pedagógusok és az oktatási intézmények kisegítő személyzetének tagjai, akik várhatóan az egészségügyi dolgozók után, a második körben kerülnek sorra.

Az eredményt január 15-éig várják.

Ezt követően pedig többek között ezen felmérés eredményét is figyelembe veszik, amikor az oktatási intézmények megnyitásának időpontjáról döntenek.

De persze nem ez az egyetlen tényező.

Azt is megvizsgálják, hogyan alakulnak a járványadatok a téli vakáció után – az erre vonatkozó adatok szintén január 15-re lesznek hozzáférhetőek.

És persze az is fontos szempont, hogy addig hogyan alakul az oltási kampány.

Cîmpeanu most azt mondja: minden forgatókönyv lehetséges, vagyis elfordulhat, hogy úgy döntenek: az alacsonyabb fertőzöttségi rátájú településeken már február 8-a előtt megnyithatnak az iskolák, de az is lehet, hogy csak bizonyos évfolyamokat engednek vissza az iskolapadokba.

Például az alsó tagozatosokat és a végzős évfolyamokat.

Ehhez azonban meg kell várni az összes szükséges adatot, és az egészségügyi szakemberek véleményét is ki kell kérni.

Január 15-e után majd többet tudunk.

Addig meg lehet reménykedni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS