Amikor lángolnak a kórházak

A szöveg a Mediafax oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Ha kigyullad egy kórház intenzív osztálya, tragikus esetről van szó. Amikor egy második kórházban is lángba borul az intenzív osztály, lehet szerencsétlen véletlenről beszélni. Ám amikor egy harmadik kórház is a tűz martalékává válik, már nem lehet véletlen:

annak az embernek a keze van a dologban, aki ezt az országot, no meg „az ő kormányát” vezeti.

„Egy rettenetes baleset”, mondta szűk egy évvel ezelőtt Klaus Iohannis a Piatra Neamț-i tragédiáról, amikor 2020. november 14-én 10 ember meghalt, vagyis az ágyban elevenen elégett a városi kórház intenzív osztályán. Az áldozatok száma nagyobb is lehetett volna, ha egy Cătălin Denciu nevű orvos nem rontott volna a lángok közé, hogy kimentse a többi beteget, miközben maga is súlyos égési sérüléseket szenvedett. Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet elnöke kitüntette Denciut, akárcsak a belga állam.

Románia elnöke viszont megfeledkezett róla:

mások már kitüntették az orvost és Iohannis csakis első akar lenni.

A neamți orvost nem a hatóságok fogadták virágcsokorral, mikor idén május 6-án hazatért, hanem a problémák. Először is, az érvényes törvénykezés szerint a hősi gesztus, melynek során Denciu konkrétan tűzbe ment a betegekért, nem indokolja a kötelező betegszabadságot a gyógyulás teljes időszakára. Az orvost felszólították, jelenjen meg a munkahelyén. Ráadásul nem is fizették ki az elmaradt bérét. Ezért bírósághoz fordult. Az első tárgyalásra szeptemberben került sor. A kifizetések elmaradását pénzhiánnyal indokolták, noha Cîțu miniszterelnök hónapok óta biztosít minket arról, hogy: „Van pénz!”

Piatra Neamț után Klaus Iohannis számtalan imázsgyakorlatot és piruettet mutatott be a téma kapcsán.

Szakértőket hívott a Cotroceni-palotába, konzultált velük. Egy ilyen alkalommal Dorin Săndesc, az intenzív osztályos orvosok országos vezetője elmondta, hogy átadott az elnöknek egy memorandumot, amely minden olyan lépést tartalmaz, melyek által a hasonló esetek elkerülhetők. Akkor látta a memorandumot utoljára, amely valamelyik fiók mélyén porosodik azóta is.

És a történet megismétlődött, még több halottal, 2021. január 29-én, a bukaresti Matei Balș kórházban. Ezúttal 20 ember égett el elevenen a kórházai ágyakon, egy éjszaka leforgása alatt. Másnap délben, a kórház előtt állva, az elnök ezt mondta: „Szomorú nap ez a mai, szomorú ez a tragédia. Annyit mondhatok, hogy nagyon sajnálom, részvétem a gyászoló családoknak.” Továbbá „sürgősen” kérte a problémák megoldását, amelyekről ő is tudta már, hogy „rendszerszintűek”.

A következő napon az elnök nem hívott össze bizottságot, nem foglalkozott a témával. Elment sízni.

A „rendszer” pedig, az ismert modell alapján, a problémamegoldás helyett a két fő koalíciós kormányzati partner, a PNL és az USR–PLUS közötti politikai háború színtere lett, amely lángba borította az országot és máig sem csitult. A háborút, tudjuk jól, egy önmagát „győztesnek” nevező csapat robbantotta ki, az elnök zászlaja alatt.

Az említett háború hátterében most lángba borult a harmadik intenzív osztály, a konstancai járványkórházé. Tíz, gépekre kapcsolt embert kezeltek épp az osztályon. Eleinte kilenc halálos áldozatot jelentettek be. Pár órával később az ügyet kivizsgáló ügyész hetet számolt meg és jelentett be, körülbelül akkor, amikor Iohannis elnök harmadszorra nyilatkozta – néhány órányi hallgatás után, amely ha tovább tartott volna, talán az elnök cotroceni széke is kigyulladt volna –, hogy „felkértem a miniszterelnököt és az egészségügyi minisztert, intézkedjenek és tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy az ország kórházaiban ne történhessen még egy ehhez hasonló baleset.” Köszi!

Pontosan ugyanezt mondta egy évvel ezelőtt is, csak másképp fogalmazott.

Amikor úgy számolják a halottakat Romániában, mint Pristanda zászlóit (Pristanda Ion Luca Caragiale Az elveszett levél című drámájának rendőr szereplője – a szerk.), Klaus Iohannis mérhetetlen cinizmussal annyit azért kibökött, hogy „elborzaszt a ma reggeli tragédia a konstancai járványkórházban (…). A román állam sajnos kudarcot vallott a mai napon, nem tudta megvédeni a polgárait.” Tehát a „román állam” a bűnös azért, hogy az ország elnökének el kell ismernie, hogy „fekete gyásznap ez a mai a román nemzet számára”.

Ez a helyzet. Ezúttal az elnök nyíltan kimondta az igazat. Azért ki kell emelni itt egy árnyalatnyi különbséget. A mi helyzetünket a román állammal szemben.

Iohannis úr a „kudarcot vallott” állam elnöke,

amely államot az ő kormánya, az ő miniszterelnöke vezet. Én, önök, akik felháborodottan olvassák ezeket a sorokat, mi egyszerű polgárok vagyunk, akik megállapítják, hogy amikor a politika nem több a hatalomért, tisztségekért és pénzért folyó harcnál, a kórházak lángolnak és az egész ország hamuvá válik.