Miközben a közlekedési miniszter olyan egy-másfél hetente mondja el ugyanazt a mantrát, hogy idén mely három autópálya-szakaszt adhatják át a forgalomnak, arról természetesen nem beszél, hogy előbb-utóbb a világ leglassabban épülő autópálya címet elnyerő észak-erdélyi autópályával már megint gond van.

Illetve még mindig.

Most éppen az Aranyosgyéres és Maroskece közötti szakasszal.

Ami nagyon fontos lenne, mivel ez a mintegy 16 kilométeres szakasz hiányzik ahhoz, hogy Kolozsvártól Marosvásárhelyig folyamatosan autópályán lehessen haladni.

Ennek megfelelően a szakasz elkészülte bizonytalanabb nem is lehetne.

A közúti infrastruktúráért felelős állami vállalat (CNAIR) annak ellenére sem akarja kirúgni a kivitelezőt, hogy az csődközeli állapotban van, és nem is dolgozik.

Az ok: román cégről van szó, márpedig a román állam támogatni akarja a romániai vállalkozásokat. Másrészt pedig a cég a bukaresti körgyűrű egyik felüljáróján is dolgozik, és tartanak attól, hogy az esetleges szerződésbontás erre is kihatással lenne.

A jellegzetesen román abszurdon most úgy próbálnak átlendülni, hogy az állam megoldásokat keres arra, hogyan fizesse közvetlenül az alvállalkozókat.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a Kolozs és Maros megyét összekötő szakaszon a kivitelezés jogát elnyerő román Straco cég akkora bajba került, hogy már csődvédelem alatt áll, ennek nyomán nem is dolgozik a sztrádaszakaszon.

És mivel bajban van, az alvállalkozókat sem tudja kifizetni, ami természetesen azzal az eredménnyel járt, hogy azok vagy szintén abbahagyták a munkát, vagy éppen a munka abbahagyására készülnek.
Jelenleg egyetlen, szintén romániai alvállalkozó gépei vannak kint az építőtelepen, és építik a leendő autópálya töltését.

Csakhogy mivel sem pénzt, sem építőanyagot nem kap a Stracotól, amint a készletek elfogynak, ők is bedobják a törölközőt.

Mint kiderült, a fővállalkozó több mint tízmillió lejjel tartozik neki.

Mariana Ioniță, az országos közútkezelő vezérigazgatója szerint már eddig is óriási erőfeszítésbe került a Straco támogatása, ha már román cégről van szó, de a támogatásért cserében elvárnák, hogy időben fizesse ki az alvállalkozóit.

Most, hogy erre nem képes, azt vizsgálják, hogyan tudnák közvetlenül kifizetni az elvégzendő munkák ellenértékét az alvállalkozóknak, hogy haladjon a munka.

És persze közben folyamatosan tárgyalnak a Stracoval, hátha sikerül valamilyen megoldásra jutni. Mert ha nem, akkor megint következhet az új pályázat, és az újabb többéves csúszás.

A szóban forgó szakaszt ugyanis 2016-ban kezdték építeni, és már rég el kellett volna készülnie, de a sajátos romániai körülmények közepette még mindig csak 36 százalékban épült meg.

A szakasz megépítésére egyébként 280 millió lejt szántak, amelynek tetemes részét az Európai Unió biztosítja.

A közútkezelő azt mondja, jövő nyáron szeretnék átadni a szakaszt a forgalomnak.

De a mostaniak alapján az az érzésünk, hogy még az lesz a jobbik eset, ha akkor egyáltalán markológépek és úthengerek járnak majd rajta, nem hogy személyautók.