// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ahányszor kirúgták, annyiszor perelte vissza magának az alprefektusi széket

// HIRDETÉS

Györke Zoltánt egyszerűen nem lehet kirúgni.

Aligha van még egy olyan köztisztviselő Romániában, aki ilyen rendületlenül ragaszkodott volna a munkájához, mint Györke Zoltán. Egy tizenkét éve húzódó persorozatot tudhat maga mögött, most pedig úgy tűnik, hogy megérte szélmalomharcot vívni az állammal, ugyanis harmadjára is megnyerte a pert, melyet az alprefektusi tisztségért indított.

Györkét 2008-ban váltották le először, amiben nem volt semmi meglepő, hiszen minden kormány leváltja elődje prefektusait és alprefektusait, hogy saját embereit helyezze pozícióba. A leváltott tisztségviselőket viszont nem lehet minden ok nélkül az utcára tenni, így ők általában a menesztés után a kormányzati felügyelők csoportját gyarapítják. Györkének viszont nem tetszett az, hogy nem a képzettségének megfelelő köztisztviselői munkakörbe helyezték át, ráadásul egy éven belül onnan is elküldték, így perelni kezdett.

2008-as menesztése után elfogadta a kormnyzati felügyelői tisztséget, majd 2013 júliusában kérte, hogy nevezzék ki alprefektussá, mert éppen üres volt a tisztség. Az akkori USL-kormány, illetve a kormányfő nem nevezte ki annak ellenére sem, hogy korábban az USL-tag Nemzeti Liberális Párt színeiben töltötte be ezt a tisztséget, ezért beperelte a kormányfőt a köztisztviselői törvény szerinti jogainak érvényesítése érdekében.

A bíróság 2015-ben jogerősen arra kötelezte Victor Ponta akkori kormányfőt, hogy helyezze át a Kolozs megyei alprefektusi tisztségbe és fizesse ki visszamenőleg a munkabérét. 2019. októberében a PSD ismét menesztette, Györke ismét perelt. Bár időközben két személy is váltotta egymást a alprefektusi székben, a bíróság ismét úgy döntött, hogy felfüggeszti a menesztéséről szóló kormányhatározatot.

A kolozsvári bíróság döntése a táblabíróságon fellebbezhető. Már ha van még értelme folytatni a vég nélkülinek tűnő pereskedést. Györkének mindenesetre megérte az egész, hiszen az állam köteles visszamenőleg kifizetni a kormányzati felügyelő és az alprefektus fizetése közötti bérkülönbséget, ami a Stiri de Cluj szerint egy évre mintegy 10 ezer euró.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS