// 2026. október 9., péntek // Dénes

A természet lágy ölén dolgoznak, mégis annyi stresszpótlékot markolnak fel, mintha bányászok lennének

// HIRDETÉS

Egy igazgató az erdészeti kutatóintézetnél fizetésének 10, 20, de akár 25 százalékát is megkaphatja, mert stresszes a munkája.

Egyes állami alkalmazottak alig titkolt aranyéletét feltáró sorozat legújabb epizódjában az Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet néhány kirendeltségéhez látogatott el a Digi 24, megnézni, mi olyan stresszes az igazgatók munkájában, hogy fizetésük akár 25 százalékát is megkapják stresszpótlékként. A főbb igazgatók saját maguk szabják meg a stresszpótlék mértékét, de azt is, hogy a területi igazgatók mennyit kapjanak. Az intézet főigazgatója, Șerban Davidescu például 25 százalékot kap, ami több mint 4 000 lej.

A stressz vajon mi? Miért számít plusz stressznek, ha valaki a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat látja el?

Az újságírók megkeresésére Davidescu semmilyen konkrét magyarázattal nem tudott szolgálni arra, hogy mitől olyan stresszes az élete, csak hebegett-habogott az álmatlan éjszakáiról, a sok ellenőrizendő dokumentumokról, az emberekkel tartott kapcsolatairól.

Más területi igazgatók bruttó fizetésük 10, 15, illetve 20 százalékát kapják kézbe stresszpótlék gyanánt, ami még akkor is jár nekik, ha az erdő közepén dolgoznak, és legfeljebb a madárcsicsergés zavarhatja a nyugalmukat. A véletlenszerűen kiválasztott helyszíneken tett látogatások alkalmával kiderült, hogy

egyes főnökök még csak nem is tartózkodnak a munkahelyükön munkaidőben.

Volt olyan igazgató, aki elismerte, hogy semmilyen stresszel nem jár a munkája, legfeljebb akkor ideges, ha valamelyik fejes elküldi valahová, és nincs autó, amivel megtegye az utat.

Az erdészeti kutatóintézet vezetőségének magyarázkodása szerint a stresszpótlék mértékét még akkor szabták meg, amikor az intézet a Romsilva alá tartozott. Ugyanakkor azt állítják, hogy minden bevétel a megkötött szerződésekből származik, tehát nem közvetlenül az állami költségvetésből.

Ettől függetlenül érdemes megemlíteni, hogy a kutatóintézet állami intézmény, minden ki- és bejövő összeg közpénznek minősül, tehát a főnökök is az adófizetők pénzén enyhítenek a rájuk nehezedő stressz súlyán…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS