// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

A természet lágy ölén dolgoznak, mégis annyi stresszpótlékot markolnak fel, mintha bányászok lennének

// HIRDETÉS

Egy igazgató az erdészeti kutatóintézetnél fizetésének 10, 20, de akár 25 százalékát is megkaphatja, mert stresszes a munkája.

Egyes állami alkalmazottak alig titkolt aranyéletét feltáró sorozat legújabb epizódjában az Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet néhány kirendeltségéhez látogatott el a Digi 24, megnézni, mi olyan stresszes az igazgatók munkájában, hogy fizetésük akár 25 százalékát is megkapják stresszpótlékként. A főbb igazgatók saját maguk szabják meg a stresszpótlék mértékét, de azt is, hogy a területi igazgatók mennyit kapjanak. Az intézet főigazgatója, Șerban Davidescu például 25 százalékot kap, ami több mint 4 000 lej.

A stressz vajon mi? Miért számít plusz stressznek, ha valaki a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat látja el?

Az újságírók megkeresésére Davidescu semmilyen konkrét magyarázattal nem tudott szolgálni arra, hogy mitől olyan stresszes az élete, csak hebegett-habogott az álmatlan éjszakáiról, a sok ellenőrizendő dokumentumokról, az emberekkel tartott kapcsolatairól.

Más területi igazgatók bruttó fizetésük 10, 15, illetve 20 százalékát kapják kézbe stresszpótlék gyanánt, ami még akkor is jár nekik, ha az erdő közepén dolgoznak, és legfeljebb a madárcsicsergés zavarhatja a nyugalmukat. A véletlenszerűen kiválasztott helyszíneken tett látogatások alkalmával kiderült, hogy

egyes főnökök még csak nem is tartózkodnak a munkahelyükön munkaidőben.

Volt olyan igazgató, aki elismerte, hogy semmilyen stresszel nem jár a munkája, legfeljebb akkor ideges, ha valamelyik fejes elküldi valahová, és nincs autó, amivel megtegye az utat.

Az erdészeti kutatóintézet vezetőségének magyarázkodása szerint a stresszpótlék mértékét még akkor szabták meg, amikor az intézet a Romsilva alá tartozott. Ugyanakkor azt állítják, hogy minden bevétel a megkötött szerződésekből származik, tehát nem közvetlenül az állami költségvetésből.

Ettől függetlenül érdemes megemlíteni, hogy a kutatóintézet állami intézmény, minden ki- és bejövő összeg közpénznek minősül, tehát a főnökök is az adófizetők pénzén enyhítenek a rájuk nehezedő stressz súlyán…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét
Székelyhon

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS