// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

A természet lágy ölén dolgoznak, mégis annyi stresszpótlékot markolnak fel, mintha bányászok lennének

// HIRDETÉS

Egy igazgató az erdészeti kutatóintézetnél fizetésének 10, 20, de akár 25 százalékát is megkaphatja, mert stresszes a munkája.

Egyes állami alkalmazottak alig titkolt aranyéletét feltáró sorozat legújabb epizódjában az Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet néhány kirendeltségéhez látogatott el a Digi 24, megnézni, mi olyan stresszes az igazgatók munkájában, hogy fizetésük akár 25 százalékát is megkapják stresszpótlékként. A főbb igazgatók saját maguk szabják meg a stresszpótlék mértékét, de azt is, hogy a területi igazgatók mennyit kapjanak. Az intézet főigazgatója, Șerban Davidescu például 25 százalékot kap, ami több mint 4 000 lej.

A stressz vajon mi? Miért számít plusz stressznek, ha valaki a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat látja el?

Az újságírók megkeresésére Davidescu semmilyen konkrét magyarázattal nem tudott szolgálni arra, hogy mitől olyan stresszes az élete, csak hebegett-habogott az álmatlan éjszakáiról, a sok ellenőrizendő dokumentumokról, az emberekkel tartott kapcsolatairól.

Más területi igazgatók bruttó fizetésük 10, 15, illetve 20 százalékát kapják kézbe stresszpótlék gyanánt, ami még akkor is jár nekik, ha az erdő közepén dolgoznak, és legfeljebb a madárcsicsergés zavarhatja a nyugalmukat. A véletlenszerűen kiválasztott helyszíneken tett látogatások alkalmával kiderült, hogy

egyes főnökök még csak nem is tartózkodnak a munkahelyükön munkaidőben.

Volt olyan igazgató, aki elismerte, hogy semmilyen stresszel nem jár a munkája, legfeljebb akkor ideges, ha valamelyik fejes elküldi valahová, és nincs autó, amivel megtegye az utat.

Az erdészeti kutatóintézet vezetőségének magyarázkodása szerint a stresszpótlék mértékét még akkor szabták meg, amikor az intézet a Romsilva alá tartozott. Ugyanakkor azt állítják, hogy minden bevétel a megkötött szerződésekből származik, tehát nem közvetlenül az állami költségvetésből.

Ettől függetlenül érdemes megemlíteni, hogy a kutatóintézet állami intézmény, minden ki- és bejövő összeg közpénznek minősül, tehát a főnökök is az adófizetők pénzén enyhítenek a rájuk nehezedő stressz súlyán…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS