// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A természet lágy ölén dolgoznak, mégis annyi stresszpótlékot markolnak fel, mintha bányászok lennének

// HIRDETÉS

Egy igazgató az erdészeti kutatóintézetnél fizetésének 10, 20, de akár 25 százalékát is megkaphatja, mert stresszes a munkája.

Egyes állami alkalmazottak alig titkolt aranyéletét feltáró sorozat legújabb epizódjában az Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet néhány kirendeltségéhez látogatott el a Digi 24, megnézni, mi olyan stresszes az igazgatók munkájában, hogy fizetésük akár 25 százalékát is megkapják stresszpótlékként. A főbb igazgatók saját maguk szabják meg a stresszpótlék mértékét, de azt is, hogy a területi igazgatók mennyit kapjanak. Az intézet főigazgatója, Șerban Davidescu például 25 százalékot kap, ami több mint 4 000 lej.

A stressz vajon mi? Miért számít plusz stressznek, ha valaki a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat látja el?

Az újságírók megkeresésére Davidescu semmilyen konkrét magyarázattal nem tudott szolgálni arra, hogy mitől olyan stresszes az élete, csak hebegett-habogott az álmatlan éjszakáiról, a sok ellenőrizendő dokumentumokról, az emberekkel tartott kapcsolatairól.

Más területi igazgatók bruttó fizetésük 10, 15, illetve 20 százalékát kapják kézbe stresszpótlék gyanánt, ami még akkor is jár nekik, ha az erdő közepén dolgoznak, és legfeljebb a madárcsicsergés zavarhatja a nyugalmukat. A véletlenszerűen kiválasztott helyszíneken tett látogatások alkalmával kiderült, hogy

egyes főnökök még csak nem is tartózkodnak a munkahelyükön munkaidőben.

Volt olyan igazgató, aki elismerte, hogy semmilyen stresszel nem jár a munkája, legfeljebb akkor ideges, ha valamelyik fejes elküldi valahová, és nincs autó, amivel megtegye az utat.

Az erdészeti kutatóintézet vezetőségének magyarázkodása szerint a stresszpótlék mértékét még akkor szabták meg, amikor az intézet a Romsilva alá tartozott. Ugyanakkor azt állítják, hogy minden bevétel a megkötött szerződésekből származik, tehát nem közvetlenül az állami költségvetésből.

Ettől függetlenül érdemes megemlíteni, hogy a kutatóintézet állami intézmény, minden ki- és bejövő összeg közpénznek minősül, tehát a főnökök is az adófizetők pénzén enyhítenek a rájuk nehezedő stressz súlyán…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS