// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A természet lágy ölén dolgoznak, mégis annyi stresszpótlékot markolnak fel, mintha bányászok lennének

// HIRDETÉS

Egy igazgató az erdészeti kutatóintézetnél fizetésének 10, 20, de akár 25 százalékát is megkaphatja, mert stresszes a munkája.

Egyes állami alkalmazottak alig titkolt aranyéletét feltáró sorozat legújabb epizódjában az Erdészeti Kutató és Fejlesztő Intézet néhány kirendeltségéhez látogatott el a Digi 24, megnézni, mi olyan stresszes az igazgatók munkájában, hogy fizetésük akár 25 százalékát is megkapják stresszpótlékként. A főbb igazgatók saját maguk szabják meg a stresszpótlék mértékét, de azt is, hogy a területi igazgatók mennyit kapjanak. Az intézet főigazgatója, Șerban Davidescu például 25 százalékot kap, ami több mint 4 000 lej.

A stressz vajon mi? Miért számít plusz stressznek, ha valaki a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat látja el?

Az újságírók megkeresésére Davidescu semmilyen konkrét magyarázattal nem tudott szolgálni arra, hogy mitől olyan stresszes az élete, csak hebegett-habogott az álmatlan éjszakáiról, a sok ellenőrizendő dokumentumokról, az emberekkel tartott kapcsolatairól.

Más területi igazgatók bruttó fizetésük 10, 15, illetve 20 százalékát kapják kézbe stresszpótlék gyanánt, ami még akkor is jár nekik, ha az erdő közepén dolgoznak, és legfeljebb a madárcsicsergés zavarhatja a nyugalmukat. A véletlenszerűen kiválasztott helyszíneken tett látogatások alkalmával kiderült, hogy

egyes főnökök még csak nem is tartózkodnak a munkahelyükön munkaidőben.

Volt olyan igazgató, aki elismerte, hogy semmilyen stresszel nem jár a munkája, legfeljebb akkor ideges, ha valamelyik fejes elküldi valahová, és nincs autó, amivel megtegye az utat.

Az erdészeti kutatóintézet vezetőségének magyarázkodása szerint a stresszpótlék mértékét még akkor szabták meg, amikor az intézet a Romsilva alá tartozott. Ugyanakkor azt állítják, hogy minden bevétel a megkötött szerződésekből származik, tehát nem közvetlenül az állami költségvetésből.

Ettől függetlenül érdemes megemlíteni, hogy a kutatóintézet állami intézmény, minden ki- és bejövő összeg közpénznek minősül, tehát a főnökök is az adófizetők pénzén enyhítenek a rájuk nehezedő stressz súlyán…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS