A koronavírus-járvány miatt szinte észrevétlenül ment át a szenátuson a törvény, amelyik változásokat hozott a rendőrök nyugdíjazásának és a rendőrfőnök kinevezésének feltételeiben. A felsőház döntő fórumként fogadta el, hogy ezentúl a belügyminiszter, és ne a kormányfő nevezze ki az államtitkári ranggal is rendelkező Országos Román Rendőr-főkapitányság (IGPR) vezetőjét.

A nyugdíjkorhatárral kapcsolatosan már régóta szó volt róla: meg kellene akadályozni, hogy a rendőrök 40-45 évesen, meglehetősen magas nyugdíjjal nyugállományba vonuljanak, majd más területen alkalmazzák magukat, kétszeresen megcsapolva az állami pénzalapokat. Amikor változott a rendőrök nyugdíjának kiszámítási módja, olyan sokan visszavonultak az aktív szolgálattól, hogy a káderhiányt azóta sem sikerült pótolni a rendszerben. Erre a problémára nyújthat részleges megoldást a szenátuson átment törvény, mely 60 évre növelte a rendőrök nyugdíjkorhatárát, megteremtve a lehetőséget, hogy azok is a rendszerben maradhassanak, akik elvileg már nyugdíjba vonulhatnának.

A törvényt a szociáldemokrata Liviu Brăiloiu kezdeményezte, és bár a képviselőház tavaly novemberben elutasította, a szenátus kedden döntő házként, 91 támogató és 43 ellenszavazattal jóváhagyta. A jogszabályt a szenátor azzal indokolta, hogy szükség van a rendőrség operatív vezetőségének hatékonyabbá tételére és a káderhiány megoldására. A politikus szerint az állami költségvetést pozitívan érinti a döntés, mert az államnak nem kell a visszavonult rendőr nyugdíját és az új alkalmazott fizetését párhuzamosan fizetnie.

Mindez jól hangzik, csakhogy a rendőri szakszervezetek szerint a törvény nem egészen azt a célt szolgálja, amit hivatalosan kommunikálnak. Teljesen normális, hogy egy miniszter dönthet a beosztottjai menesztéséről vagy kinevezéséről – ami eleve egy politikai döntés –, a szakszervezeti vezetőknek tehát nem azzal van a gondjuk, hogy ki nevezi ki a rendőrfőnököt. Inkább azt nehezményezik, hogy amiatt alkotnak meg egy törvényt mert egyes magas beosztású rendőrök nem hajlandóak nyugdíjba vonulni. A jogszabály olyan személyeknek szól, akik amúgy sem tesznek túl sokat a rendszerben, és nem az utcán szolgálatot teljesítő közrendőröknek, ők ugyanis alig várják, hogy nyugdíjba mehessenek az óriási stressz miatt.

Az utcai szolgálatot teljesítő rendőrök többsége 41,5 évesen vonul nyugdíjba, a műveleti területen dolgozóknak legfeljebb tíz százaléka várja meg, hogy a számítógép „lapátra tegye” őket 55 évesen, a szakértőket pedig még a nyugdíjkorhatár előtt levadássza a magánszektor – magyarázta az EUROPOL rendőri szakszervezet vezetője, Cosmin Andreica, aki szerint csak „szögre akasztott” rendőröknek szól a jogszabály. Egy másik rendőri szakszervezeti vezető, Dumitru Coarnă még ennél is egyértelműbben fogalmazott. Ő azt állítja, hogy a törvény egyetlen személy kedvéért született, ez pedig Constantin Dancu rendőrfőnök, akit a PSD szenátora továbbra is a rendszerben akar tartani.

Ezzel a törvénnyel is az a baj, mint általában a legtöbbel: papíron jól hangzik, de van pár haszonélvezője, és nem a jó értelemben.